Szereted a magyar szamócát? Akkor ezzel jó, ha tisztában vagy
A végéhez közeledik az idei szamócaszezon, amelyet leginkább a szeszélyes időjárás határozott meg.
A végéhez közeledik az idei szamócaszezon, amelyet leginkább a szeszélyes időjárás határozott meg.
Jelentősen drágább idén a szamóca a tavalyi szintnél a lengyel nagybani piacokon.
Sok esetben nem kellenek hatalmas kertek, hogy valami finomat termesszünk otthon.
Hűvös, csapadékos időjárás hátráltatja a bogyósgyümölcsök termelésének felfutását március elején.
A piacokon és a boltokban 2000 és 5000 forint között is árulják a szamócát, de, ha valaki magának leszedi, ennél jelentősen kedvezőbb áron juthat hozzá.
Egyre nagyobb kihívást jelent a görög szamócatermesztők számára - egyebek mellett - a munkaerőhiány.
Németországban idén a tavalyinál egy héttel korábban, április 15-én kezdődik szamócaszezon.
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Magyarországon a "Szedd magad!" gyümölcsösök, ahol már elérhető a friss, hazai szamóca.
Hiába nőtt a szamóca termőterülete hazánkban, a hazai igények közel felét importból kell kielégíteni.
Bőségesen virágzó állományok és jó korai kilátások a magyar szamócaszezon kezdetén.
Mi a helyzet a lengyel szamóca-fronton?
Legyen elég mély a zsebünk, ha szamócát szeretnénk vásárolni.
Nehezen indult az idei szamócaszezon Görögországban.
Hamarosan kezdődik a magyar szamóca szezonja.
Komoly gondban vannak a spanyol szamócatermesztők.
Az idei tavasz rosszul hatott a szezon gyümölcseire.
A szeszélyes időjárás miatt az idei szezon június végéig is elhúzódhat.

A szakértők szerint 2010 óta nem volt olyan gyenge időszak a mezőgazdasági gépforgalomban Magyarországon, mint az elmúlt másfél évben.
Az Európai Bizottság következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terve alapjaiban rajzolná át a közös agrárpolitikát.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A hómentes teleink miatt ma már inkább „tél alá vetés” technológiája régóta működő gyakorlat a kiskertekben.
A Kék-Fehér-Szív segítségével az egészség a farmtól az asztalig tart – ízletes, tápláló ételeket garantálva, amelyek jobbak az embereknek és kevésbé terhelik a környezetet.