Az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerte el a MATE kutatójának nem mindennapi pályamunkáját.
A Portfolio Agrárdíjak 2024-es díjátadóján a zsűri különdíját Gáspár Gyula, az Agropoint Kft. ügyvezető-igazgatója kapta.
A hazai szükségleteket bőven fedezi a 16 ezer tonna élőhal, de az exportpiacokra kevesebb jut.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban is.
A szakemberek újabb ivadékbölcsők létesítésére készülnek Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.
A klímaváltozás és annak következményei elintézhetik a lazactenyésztést a norvégoknál.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Még mindig rengeteg mendemonda kering az angolnákról Magyarországon, pedig őshonosak nálunk.
Az ország elhelyezkedése és sokszínű klímája miatt kedvező feltételekkel rendelkezik a változatos gazdálkodáshoz.
Magyar kutatók munkájával valósulhat meg az egészségesebb szürkeharcsák tenyésztése.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
A hazai fejlesztésű okos bóját nemcsak a vízminőség mérésére és ellenőrzésére lehet használni.
Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
Egész évben nem esszük a halat, karácsonykor azonban sok családnál elmaradhatatlan fogás.
A vegyszereknek ellenálló, rákszerű paraziták okoznak borzalmas pusztítást az izlandi halállományokban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.