Bemutatjuk Holló Mátyás, Bács-Kiskun megyei egyéni vállalkozó juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságát.
Feldman Zsolt: érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni, a báránynak lesz kereslete az európai piacon.
Évi 6.800 tonna juh-, valamint 1.200 tonna kecsketejet állítanak elő a Szövetkezetnél.
Durván megváltoztak a fogyasztói szokások Olaszországban.
Továbbra sem esznek sok bárányhúst a magyarok.
Változó a juh és a kecske piaca.
Megjelent a Bizottság 2021/1176 rendelete.
Növelné a juh- és kecsketartási kedvet az agrártárca.
Az ágazatok valamennyi szereplőjének érdeke ez.
A támogatásnak egyre több feltétele lesz
Veszélyben a juhász szakma.
Európában is egyre nő a juhhúst igénylő népréteg.
Felhígult az állattenyésztő szakma.
Bár az itthoni perekben rendre vesztenek, vitatják az állami földpályáztatást.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.