A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Bemutatjuk Holló Mátyás, Bács-Kiskun megyei egyéni vállalkozó juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságát.
Feldman Zsolt: érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni, a báránynak lesz kereslete az európai piacon.
Évi 6.800 tonna juh-, valamint 1.200 tonna kecsketejet állítanak elő a Szövetkezetnél.
Durván megváltoztak a fogyasztói szokások Olaszországban.
Továbbra sem esznek sok bárányhúst a magyarok.
Változó a juh és a kecske piaca.
Megjelent a Bizottság 2021/1176 rendelete.
Növelné a juh- és kecsketartási kedvet az agrártárca.
Az ágazatok valamennyi szereplőjének érdeke ez.
A támogatásnak egyre több feltétele lesz
Veszélyben a juhász szakma.
Európában is egyre nő a juhhúst igénylő népréteg.
Felhígult az állattenyésztő szakma.
Bár az itthoni perekben rendre vesztenek, vitatják az állami földpályáztatást.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
