A EuroSheep projekt keretében megszerzett tudás javíthatja a hazai juhágazat versenyképességét.
Különösen komolyan fenyegetik a juhokat a különböző légyfajok lárvái okozta sérülések, melyek évről évre súlyosabb állategészségügyi problémákat okoznak.
A báránytartásban rejlő lehetőségek és a magas minőségű bárányhús iránti kereslet további fejlődést és növekedést jósol a jövőben hazánkban.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Bemutatjuk Holló Mátyás, Bács-Kiskun megyei egyéni vállalkozó juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságát.
Feldman Zsolt: érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni, a báránynak lesz kereslete az európai piacon.
Évi 6.800 tonna juh-, valamint 1.200 tonna kecsketejet állítanak elő a Szövetkezetnél.
Durván megváltoztak a fogyasztói szokások Olaszországban.
Továbbra sem esznek sok bárányhúst a magyarok.
Változó a juh és a kecske piaca.
Megjelent a Bizottság 2021/1176 rendelete.
Növelné a juh- és kecsketartási kedvet az agrártárca.
Az ágazatok valamennyi szereplőjének érdeke ez.
A támogatásnak egyre több feltétele lesz
Veszélyben a juhász szakma.
Európában is egyre nő a juhhúst igénylő népréteg.
Felhígult az állattenyésztő szakma.
Bár az itthoni perekben rendre vesztenek, vitatják az állami földpályáztatást.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
