Új képzés indul a Széchenyi István Egyetemen: nagy segítséget kap a mezőgazdaság
A hiánypótló képzésre február 15-ig lehet jelentkezni.
A hiánypótló képzésre február 15-ig lehet jelentkezni.
Ez ma az agrárium legfontosabb témája, amely nélkül nincs jövő.
Rengeteg akadállyal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak.
Agrárszakképző intézmények számára fejlesztettek virtuális oktatási rendszert.
Mesterleveleket és elismeréseket adott át a NAK.
24 női gazdálkodó vehet részt a TalentA-2021 magyarországi programjában.
Már lehet jelentkezni a női gazdálkodók számára indított oktatási programra.
Jövőre indulnak a keresztféléves képzések a MATE-n.
Egyre többen jelentkeznek a felelős állattartást támogató képzésre.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Közút és a MEGFOSZ.
Egyre népszerűbb a gazdaképzés Magyarországon.
Ötvenhat ország 18 094 borából kerültek az ötven kiválasztott közé.
Több százmilliós uniós támogatással valósították meg.
Kedvezőbb lett az új szabályozás.
Sikeres volt az Agrovirtus Leaderslab, az egyetemisták agrár vezetőképzője.
Elkötelezettek a felek a program sikere mellett.
Idegen nyelvi szakmai kommunikátor és szakfordító képzést hirdetett a MATE.
Népszerű a Vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzési szak.
Gyógynövényismerő- és felhasználó képzés indul a SZIE-n januárban.
Az egyetem ismét meghirdette a két féléves Gyümölcs-zöldségfeldolgozó képzést.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.