A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
A jövő mezőgazdaságában a nyílászárók megfelelő kialakításával is sokat tehetünk az energiamegtakarításáért.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Új eszközt vetnének be a kutatók a talajvédelem fellendítése érdekében, a tét óriási.
Zöldebbek vagyunk mint gondolnánk: az online CO2-kalkulátor szerint a magyar agrárium karbonlábnyoma csupán harmada a nyugat-európainak.
Az EU az állatjólétre és a környezetvédelemre ügyet sem vető országokból importálja a baromfihúst - mondta el Birthe Steenberg Budapesten.
Zöld energiát jelenleg a vállalatoknak csupán fél százaléka vásárol, pedig ez az egyik legkézenfekvőbb tevőleges hozzájárulás a karbonlábnyom csökkentéséhez.
Átfogóbb szemléletre van szükség a fenntarthatóság terén a hazai vállalkozásoknál.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Sokan azt hiszik, hogy a műfenyő a környezetbarátabb megoldás, ez azonban távol áll az igazságtól.
Drasztikusan át kell alakulnia az agráriumnak, ebben segít a K&H Bank és az AKI közös fejlesztése.
Komoly kereslet lehet a nyomtatott halfilére, az első laborhal-filét egy izraeli székhelyű vállalat fejleszti.
Még mindig jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak el az Európai Unió tagállamaiban.
Most végre kiderül, hogy környezetkímélőbbek-e a laboratóriumban előállított húsok?
A tudomány és a technológia jelen állása szerint a csirke a legfenntarthatóbb hús.
Megszünteti gázfüggőségét a Tamási-Hús Kft., januárra eléri a karbonsemlegességet a magyar bacongyártó.
Elkészült a legkártékonyabb élelmiszerek listája, amelyben azért szerepelnek meglepő tételek is.
Nagy a baj az olaszoknál.
A környezetbarát mezőgazdaság hatása drámai lehet a kibocsátáscsökkentésben.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
