Van mit tanulni a régi gazdáktól a klímaváltozás elleni harcban
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
A világ számos pontján találunk jó példákat arra, hogy a régi korok embere hogyan változtatott a mezőgazdaságon, ha éghajlati válsággal nézett szembe.
Dánia meglépte, amit Új-Zéland nem mert: széndioxid-adót vetnek ki a mezőgazdasági üzemekre.
Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei már a klímakatasztrófa előjelei lehetnek.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
A szakértő szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, de ez sem lesz elég minden térségben.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
Baján volt a nyarat idéző meleg, de Budapesten is hajszál híján meglett a 30 fok.
Az országos és a fővárosi meleg is olyan volt, amit csaknem egy évszázada nem mértek.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
A klímaváltozás miatt kérdéses a kávétermelés jövője, de talán még megmentheti a vietnami robusta.
Egy sor alágazatot hátrányosan érint a klímaváltozás miatt egyre extrémebbé váló időjárás.
A homoktövis rendkívül egészséges, ráadásul a magyar vevők is örömmel fogyasztják.
A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszertermelést.
Most kiderült, hogy mi okozta a pusztító aszályt 2022-ben Magyarországon és az Alföldön.
A termelőknek hosszú távon alkalmazkodni kell a klimatikus viszonyok változásaihoz.
Ha nem sikerül alkalmazkodni, akkor elképesztő károkat okozhat a fagy a jövőben a gazdáknak.
A Kárpát-medencét különösen erősen érinti az éghajlatváltozás, durva hőhullámok, szélsőséges csapadékeloszlás jön egy-két évtizeden belül.
Íme, az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekben rejlő éghajlatváltozás mérséklési lehetőségek.
A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.

Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.