A klímaváltozás és az aszályok miatt súlyos takarmányozási válság fenyegeti a magyar lótartókat.
A Nébih laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét.
Ezek az állatok egyértelmű szövetségesei lehetnek a gazdáknak – csak hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat.
A támogatások nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a magyar lótenyésztők, a kereslet is főleg a jó származású, jól képzett lovakra fókuszál.
A lovak igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Évente több ezer ló hagyja el a brit lósportot, egyesek tenyésztési céllal ménesbe kerülnek, más lovak külföldön folytatják versenykarrierjüket.
A szaruszabályozás elengedhetetlen egy ló életében, ha szükséges, érdemes szakemberrel végeztetni.
Népszerűsíteni és fejleszteni kell a lótartást Magyarországon, mind tartástechnológiailag, mind informatikailag.
November elejétől új típusú lóútlevelet állít ki a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.
Idén is komoly pénzekre számíthatnak az őshonos lófajták magyar tenyésztői, de szükségük is van rá.
Foghatja a fejét az is, aki lovakat tart vagy lovakkal foglalkozik Magyarországon.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon, de ezeket a szabályokat nem mindenki ismeri.
Az eddiginél közvetlenebb segítséget nyújt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a lótartóknak.
Tényleg érdemes lenne visszahozni a lovakat a földekre?
Ezt minden pályázni vágyónak tudnia kell!
Májustól lehet pályázni lovas létesítmények fejlesztésére.
Egyre többen kerülnek a lovaglás bűvkörébe.
Valóban érdemes lenne lovakkal művelni a földeket?
Európa több országában is felbukkant már.
Bár augusztusban is fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, egyáltalán nem mindegy, miket juttatunk ki.
A csirkehús kivitele 22 százalékkal 81 ezer tonnára, míg a pulykahús exportja 22,5 százalékkal közel 12 ezer tonnára emelkedett.
Tragikus a helyzet, ez lehet a magyar kukorica legsúlyosabb éve.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
