A klímaváltozás és az aszályok miatt súlyos takarmányozási válság fenyegeti a magyar lótartókat.
A Nébih laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét.
Ezek az állatok egyértelmű szövetségesei lehetnek a gazdáknak – csak hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat.
A támogatások nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a magyar lótenyésztők, a kereslet is főleg a jó származású, jól képzett lovakra fókuszál.
A lovak igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Évente több ezer ló hagyja el a brit lósportot, egyesek tenyésztési céllal ménesbe kerülnek, más lovak külföldön folytatják versenykarrierjüket.
A szaruszabályozás elengedhetetlen egy ló életében, ha szükséges, érdemes szakemberrel végeztetni.
Népszerűsíteni és fejleszteni kell a lótartást Magyarországon, mind tartástechnológiailag, mind informatikailag.
November elejétől új típusú lóútlevelet állít ki a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.
Idén is komoly pénzekre számíthatnak az őshonos lófajták magyar tenyésztői, de szükségük is van rá.
Foghatja a fejét az is, aki lovakat tart vagy lovakkal foglalkozik Magyarországon.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon, de ezeket a szabályokat nem mindenki ismeri.
Az eddiginél közvetlenebb segítséget nyújt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a lótartóknak.
Tényleg érdemes lenne visszahozni a lovakat a földekre?
Ezt minden pályázni vágyónak tudnia kell!
Májustól lehet pályázni lovas létesítmények fejlesztésére.
Egyre többen kerülnek a lovaglás bűvkörébe.
Valóban érdemes lenne lovakkal művelni a földeket?
Európa több országában is felbukkant már.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
