A felek egyetértettek abban, hogy óriási lehetőséget rejt a két ország közötti agráregyüttműködés.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban.
Ömlik az import "méz" Európába, a tagállamokból érkező minták fele nem felelt meg az uniós előírásoknak.
Az elmúlt évben csaknem 42 százalékkal több, mintegy 68 ezer tonna kínai méz érkezett az EU-ba.
Bajban vannak a hazai méztermelők, és velük együtt a beporzás jövője is a külföldi dömping miatt.
A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban, amely nélkül nincs fenntartható fejlődés.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Jó ideje komoly gondok vannak a magyar méhészeti ágazatban, ősz óta nem javult a termelők helyzete.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
A Tiszántúlon a feleannyi mézet tudtak termelni a méhészek a nyári aszály miatt.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Brutálisan megdrágult a méz Magyarországon, ennyi pénzt kérnek már el kilójáért.
Komoly források állnak a magyar méhészek rendelkezésére az idei nehézségek leküzdésére.
Lassan nemcsak a színe lesz arany a méznek, hanem az ára is a nagyobb üzletekben.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Nagy István Isztambulban: Ha beporzók nincsenek, akkor világ sincs, mert a beporzás egy kiemelten fontos dolog.
Rengeteg, mintegy 173 ezer tonna mézet importált az Európai Unió, az import méz fő származási helye Ukrajna.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.
Az idei román méztermés jóval elmarad az éves átlagtól a szárazság miatt.
Az ágazat szereplői szerint sok tényezőnek kell bejönnie ahhoz, hogy komolyabb fordulat legyen idén a traktorok piacán.
Egyes fajok számára a kora tavaszi hűvös föld nem akadály, hanem ideális környezet a fejlődéshez.
Aki ebben a periódusban nem fejleszt, az az exit stratégiát fogalmazta meg – mondta Hollósi Dávid az Alapvetés podcastban.
Egy összehasonlítás egyértelműen rámutat: nem minden tejtermék terheli egyformán a környezetet.
Magyarországon nincs piaca a GMO-mentes termékeknek, a fogyasztók más prioritások alapján vásárolnak itthon.
