Alig látni madarakat Magyarországon: megvan, mi áll a háttérben
Az MME kiemeli, hogy a költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban.
Az MME kiemeli, hogy a költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban.
Békés vármegyében mintegy 366 pár kezdett költésbe tavasszal, akik közül 320 pár költött sikeresen.
A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások természetvédelmi kárt okoznak, de tehetünk ellene!
Az idei szezonban több mint 100 ponton helyeznek ki új fészektartókat, a legtöbbet Baranya, Tolna és Somogy megyében.
Az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérése fog történni 2024. január 19-24. (péntek-hétfő) között.
A vakcinának az a célja, hogy korlátozza a betegség terjedését, és ezáltal elkerülje a tömeges levágásokat.
Százharminc évvel ezelőtt, decemberben kezdte meg munkáját a Magyar Madártani Intézet (MME).
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról.
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
A három leggyakrabban megfigyelt faj a fekete rigó, a széncinege és a házi rozsdafarkú volt az MME által tavaly útjára indított TermészetLesen.
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértéséért.
Hat kilométernyi gerinchálózati szakaszt építettek újjá és alakítottak a madarak számára biztonságossá Dél-Baranyában.
A fészkelő fülesbaglyok állományának felderítésében segíthet a lakosság Magyarországon.
Telefonos applikációval bővült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gólyafészek adatbázisa.
Újabb háromkilométeres hálózati szakaszt tett madárbaráttá az E.ON az Esztergom, Pilismarót, Dobogókő szakaszon.
Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász, komoly büntetésre számíthat.
Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy akár gyógyhatással is bírhat a madárdal.
Az ÖK kutató-főigazgatójának részvételével zajló nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a világ madarai egyre korábban költenek a klímaváltozás miatt.
A hazai madárvédelem tekintetében az állami erőfeszítés rendkívül fontos, de szükség van a helybéliek, az önkormányzatok, civil szervezetek és az áramszolgáltatók összefogására is.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.