Sok helyen már így túrbózzák fel a talajt: ez tényleg működhet
A lignitporból kivont huminsavból készített talajkondicionálók talajba juttatásával elérhető a talajszerkezet és mikrobiológiai állapotának javulása.
A lignitporból kivont huminsavból készített talajkondicionálók talajba juttatásával elérhető a talajszerkezet és mikrobiológiai állapotának javulása.
Ezek az apró, de jelentős változások nagy hatással lehetnek a mindennapjaira, illetve a szénlábnyomodra.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Egy tasmániai tejüzem tengeri hínárral etette a tejelő teheneket, melyek így kevesebb környezetkárosító metángázt bocsátottak ki.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
A bioszén talajjavító hatásaival régóta foglalkoznak nemzetközi és magyar kutatók is.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
2023-ig 200 milliós fejlesztési projektet hajt végre a vállalat.
Véget ért a várakozás.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
A metánkibocsátás csökkentése is fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.
Létező technológiák alkalmazásával gyorsan csökkenthető a metánkibocsátás.
Nem sok ennél gyorsabban bővülő ágazat van jelenleg.
Drasztikusan csökkenthető vele a szarvasmarhák gázkibocsátása.
Brutálisan sokat tesz hozzá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
A mezőgazdaság metánkibocsátása csökkenthető, de nagy ráfordítást igényel.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.