Újságírót keres az Agrárszektor
Külsős újságíró kollégákat keresünk.
Külsős újságíró kollégákat keresünk.
Sokan keverik a két fogalmat.
Egy eddig elhanyagolt tényezőről derült ki, milyen fontos.
Vége az egyeztetéseknek.
Közel 500 ezer hektáron lenne szükség öntözésre Magyarországon.
Tavaly 15,7 milliárd forint agrárbiztosítási díjat fizettek be a gazdák.
Eddig nagyon kevés csapadék esett.
Ennyit kapnak a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások.
Szükség van a már meglévő mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár bővítésére.
Nem állnak le a fejlesztések.
Érdemes szakemberre bízni a kártevőirtást.
Érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni.
Az Agrárkamara folyamatosan egyeztet az illetékes minisztériumokkal.
A tavaszi mezőgazdasági munkák időszakában is fontos az ASP elleni védekezés.
Nem mindenki tudja, mi a különbség az egyes öntözési formák között.
Több határátkelőt is megnyitottak az ingázók és a földművesek előtt.
Tapasztalataikról vallottak az RTL klub gazdái.
A Bizottság azt szeretné, hogy ezeket a javaslatokat még áprilisban elfogadják.
Törvényesítenék az illegálisan az országban dolgozó külföldiek munkavállalását.
Hosszabb távon a munkaerő kiváltása lehet a járható út.

A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben