A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
Innovatív kovászolási technológián alapuló termékcsalád létrehozását tervezik Magyarországon.
Óriási lehetőségek előtt áll a magyar élelmiszerexport a Balkán-félsziget térségében.
Először szervezett üzletember találkozót Dohában az Agrármarketing Centrum élelmiszer exportfejlesztési üzletága.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A magyar-szlovén agrár-külkereskedelmi forgalmunkban a kivitelünk 2023-ra meghaladta a 217 millió eurót.
A kutatók a legutóbbi felmérés alkalmával 501 háztartásban összesen 1388 fogyasztó adatait összegezték országszerte.
A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Az élelmiszeriparban is kulcsfontosságú az innováció. A gluténmentes termékek versenye jó lehetőség a gyártóknak.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente Nébih negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint.
Évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klímának is jót tenne.
Hiába a gabonaárak mérséklődése, ennél fontosabb tényező az energia, a szállítás és a munkabér.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.