A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Az élelmiszeriparban is kulcsfontosságú az innováció. A gluténmentes termékek versenye jó lehetőség a gyártóknak.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente Nébih negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint.
Évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klímának is jót tenne.
Hiába a gabonaárak mérséklődése, ennél fontosabb tényező az energia, a szállítás és a munkabér.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Belgiumban a munkavállalás alapja a szállás, nyelvtudás és a bankszámlaszám hármasságának megléte.
Ismét árat csökkent a Lidl, most a pékáruk kerültek középpontban az üzletekben.
A kenyerek mellett az édes és sós péksütemények ára is elképesztően megemelkedett idén.
Magyarországon a legtöbb pálmaolaj a reggeliző termékekben, a gabonapelyhekben, valamint az édes kekszekben van.
Rengeteg friss gyümölcs, zöldség, valamint kenyér és tejtermék végzi a kukában hazánkban.
A drágulásnak pedig még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
