Dán kormányzati tanácsadó szerint kevesebb sertéssültet és több lencsét kell enni a klímacélok eléréséhez.
A tejtermékek és a takarmányok ára is csökken Európa-szerte, de a sertéshús esetében további drágulásra kell számítani.
Éves szinten lassult az élelmiszerek drágulása januárban, de nem lett olcsóbb a bevásárlás.
A mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40%-os a megoszlás az export javára.
Az előrejelzések szerint csökkenni fog a sertés- és marhahús iránti kereslet az Európai Unióban.
Az árstop miatt egyre többféle élelmiszerből jelent meg az olcsó külföldi változat a magyar boltokban.
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
Raskó György szerint az ársapkás termékek egy része - főleg a burgonya és a sertéshús - nagyon rossz minőségű.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Egyre nagyobb a baj itthon, már januárban importa szorulhat Magyarország sertéshúsból és burgonyából is.
Jövőre véget ér az olcsó pénz korszaka Magyarországon, és a hazai állattartóknak komolyan meg kell fontolnia minden döntését.
Nemcsak a húsok, húskészítmények ára nőtt meg Magyarországon, de többek között a sertéságazat szereplőinek önköltsége is.
Stabil maradt a globális élelmiszerár mutató októberben, a FAO által nyomon követett élelmiszer-alapanyagok jegyzése csökkent, kivéve a gabonáké.
Folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek az élelmiszeripari önellátáshoz.
Szeptemberben átlagosan 20,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.
A Debrecen melletti Nagyhegyesen működő Kft. kizárólag magyar termelőktől vásárolja az élő sertést.
Óriási áremelés várható a sertéságazatban az élelmiszerárstop októberi megszüntetése után.
A kiskerti gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása nem a kártevők elleni harc vagy a gyomlálás, hanem az életerő fenntartása a talajban.
2025-ben 9 százalékkal nőtt a szamócaimport, így csaknem 4 ezer tonna érkezett az országba, elsősorban Spanyolországból.
2026 áprilisában a magyar gazdák 102,9 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A növények árnyékolása mostanra sokszor a túlélés záloga lett a modern kiskertben hazánkban is.
Bizonytalan környezetben a legnagyobb kockázat ma már nem a beruházás, hanem annak elmaradása.
