A BZL számításai szerint tavaly egy átlagos német állampolgár 54,9 kilogramm húst fogyasztott.
Újabb jelentős segítség érkezik a gazdasági nehézségekkel küzdő hízósertés ágazatnak itthon.
Több tagállamban is tovább apadt a sertéslétszám, Hollandiában 7,6 százalékkal, 9,42 millió egyedre zsugorodott az állatszám.
Bár a húsvéti kínálat a boltokban bőségesnek tűnik, a sonka, a tojás és a torma piacát összetett háttérfolyamatok alakítják.
Amíg a tőkehúsnál azonnal, a húskészítményeknél csak kis késéssel követik a fogyasztói árak az alapárakat.
Az iráni háború miatt megugró gabonaárak tovább növelik a takarmányköltségeket Kínában.
Spanyolország annak ellenére növeli a sertéslétszámot, hogy az afrikai sertéspestis miatt komoly exportkorlátozásokkal néznek szembe.
Ugyan Belgiumban még mindig a sertéságazat adja az össztermelés több mint felét, a baromfiágazat folyamatosan erősödő tendenciát mutat.
Súlyos problémákkal kell szembenéznie az ágazat szereplőinek, kritikus idpszak jöhet itthon.
Jelentősen visszaesett a sertések vágásszáma a németeknél, a háttérben a drasztikus előírások állnak.
A legalább 80 százalékos zsírtartalmú, 100-125 grammos kiszerelés átlagára 727 forintról 435 forintra zuhant.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
2025-ben az Európai Unió tagállamai mintegy 4,3 millió tonna sertéshúst exportáltak harmadik országokba.
Spanyolországban először észleltek afrikai sertéspestist a barcelonai járványzónán kívül.
Egyre népszerűbbek a lakosság körében a hagyományos kínai fekete sertésből készült élelmiszerek.
A FAO élelmiszerár-index januárban átlagosan 123,9 pontot ért el, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb az előző hónaphoz képest.
A jelenlegi piaci környezet fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditás és a beruházási döntések tekintetében.
Sem hazai, sem EU-s szinten nem éli csúcskorát a sertéságazat, nehéz helyzetben voltak tavaly is a termelők.
Kína hústermelése 4,2 százalékkal nőtt 2025-ben, miközben a sertésállomány enyhe növekedést mutatott az előző évhez képest.
Komolyan visszavetheti az uniós tagállamok élelmiszer-termelését az EU-Mercosur megállapodás.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
