Aggasztó hírek érkeztek a magyar húsiparról: készülhetünk a legrosszabbra?
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
Vízválasztó lesz a 2023-as év a húsipari cégeknél: most eldőlhet, ki marad talpon és ki csődöl be?
Raskó György szerint az ársapkás termékek egy része - főleg a burgonya és a sertéshús - nagyon rossz minőségű.
Csúnya világ jöhet a magyar henteseknél, egyre kevesebben veszik ezt a húst itthon.
Mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai, mégis alig eszik a magyarok.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyag árak a globális piacon, a FAO élelmiszerár-index alacsonyabb értékkel zárta 2022-t, mint az azt megelőző évet.
Hiába csökken a sertésállomány Magyarországon, a vágások száma évről-évre nő.
Egyre nagyobb a baj itthon, már januárban importa szorulhat Magyarország sertéshúsból és burgonyából is.
Jövőre véget ér az olcsó pénz korszaka Magyarországon, és a hazai állattartóknak komolyan meg kell fontolnia minden döntését.
Nemcsak a húsok, húskészítmények ára nőtt meg Magyarországon, de többek között a sertéságazat szereplőinek önköltsége is.
Stabil maradt a globális élelmiszerár mutató októberben, a FAO által nyomon követett élelmiszer-alapanyagok jegyzése csökkent, kivéve a gabonáké.
Folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek az élelmiszeripari önellátáshoz.
Szeptemberben átlagosan 20,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.
A Debrecen melletti Nagyhegyesen működő Kft. kizárólag magyar termelőktől vásárolja az élő sertést.
Óriási áremelés várható a sertéságazatban az élelmiszerárstop októberi megszüntetése után.
A filézett csirkemell és a sertéscomb is durván megdrágulhat ősztől, de egyéb termékeknél is nagy áremelés jöhet.
Elkerülhetetlen és szükséges is az árak további emelkedése.
Ez nem jó hír Magyarországnak sem.
Megugrottak a magyar sertésárak.
Van, amit még a legnagyobb vállalatok sem bírnak el.
Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot.

A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben