Magyar üzlettársakat keresnek romániai élelmiszeripari cégek
Hazánkból importálna két vállalkozás is.
Hazánkból importálna két vállalkozás is.
A német sertéshús ázsiai exporttilalma miatt nagy a bizonytalanság Európában.
Az ágazat szereplői szerint most a hazai termékeket kell előnyben részesíteni.
Mindent megboríthat a gyilkos kór németországi megjelenése.
A magyar húsipar szolidaritást kér a várható német sertésdömping ellen.
Augusztusban 3,9%-kal nőttek a fogyasztói árak.
A baromfiágazat lehet a járványhelyzet nagy nyertese Ázsiában.
Elértük a nyugati élelmiszerárakat.
Fókuszban a sertés.
A növényi olajok és a tejtermékek nyomták meg a FAO élelmiszerár-indexét.
Újra beindultak a vágások a német Tönnies-nél.
Idén valószínűleg nem lesz már drágább a sertéshús, de olcsóbb se nagyon.
Hová tűntek a magyar disznók?
Több helyen nem volt felzászlózva a disznóhús.
Továbbra is komoly importra szorul az ázsiai nagyhatalom sertéshúsból.
Újabb termékeknél kell majd feltüntetni a boltokban, hogy honnan származnak.
A tudatos vásárlói magatartást erősíti az Agrárminisztérium.
És a zöldségeket is hasonló módon kell majd jelölni.
Újabb ASP gócpontokat fedeztek fel Romániában.
De vajon meddig tart majd a visszarendeződés?

A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben