Fontos dolog kezdődik március 2-án: sok magyart érint, ami jön
A Nébih tájékoztatja a gazdálkodókat, hogy a 2026. évi elektronikus Gazdálkodási Napló hamarosan elérhető a rendszerben.
A Nébih tájékoztatja a gazdálkodókat, hogy a 2026. évi elektronikus Gazdálkodási Napló hamarosan elérhető a rendszerben.
Megjelent a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását támogató pályázati felhívás.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Elutasítják a helyiek a Gerlán tervezett vetőmagüzemet, miközben a beruházás szakhatósági engedélyei már rendelkezésre állnak.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
A klímánkra az utóbbi időben nagyon jellemzőek a szélsőségek, melyek a növényeknek, és a kertészkedőknek is nagy kihívásokat jelentenek.
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
A banki szakember szerint nagy kérdés, hogy üzletileg szükség van-e 4,5 millió hektár termőföldre Magyarországon.
Bőven akad adminisztratív tennivalója a termelőknek Magyarországon ebben a hónapban is.
A következő hetekben a MÁK megkezdi az egységes kérelmek ellenőrzését, adminisztratív és helyszíni ellenőrzések formájában.
Az EU tanácsa jóváhagyta a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
Uniós agrárügyi biztos szerint tartósan önkéntes lehet a szántóterületek parlagon hagyása.
2024-ben már figyelni kell a vetésváltási szabályokra és a nem termő területek kijelölésére.
Csaknem 10 százalékkal emelkedett a termőföldek ára tavaly Magyarországon, a gyümölcsösök és a szőlők hektáronkénti átlagára volt a legmagasabb.
Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkával.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai.
Itt vannak a friss számok, ezekből a földekből van a legkevesebb az országban.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.