Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Elutasítják a helyiek a Gerlán tervezett vetőmagüzemet, miközben a beruházás szakhatósági engedélyei már rendelkezésre állnak.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
A klímánkra az utóbbi időben nagyon jellemzőek a szélsőségek, melyek a növényeknek, és a kertészkedőknek is nagy kihívásokat jelentenek.
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
A banki szakember szerint nagy kérdés, hogy üzletileg szükség van-e 4,5 millió hektár termőföldre Magyarországon.
Bőven akad adminisztratív tennivalója a termelőknek Magyarországon ebben a hónapban is.
A következő hetekben a MÁK megkezdi az egységes kérelmek ellenőrzését, adminisztratív és helyszíni ellenőrzések formájában.
Az EU tanácsa jóváhagyta a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
Uniós agrárügyi biztos szerint tartósan önkéntes lehet a szántóterületek parlagon hagyása.
2024-ben már figyelni kell a vetésváltási szabályokra és a nem termő területek kijelölésére.
Csaknem 10 százalékkal emelkedett a termőföldek ára tavaly Magyarországon, a gyümölcsösök és a szőlők hektáronkénti átlagára volt a legmagasabb.
Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkával.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai.
Itt vannak a friss számok, ezekből a földekből van a legkevesebb az országban.
Biodiverzitás-szigetek létrehozásával szándékoznak helyreállítani a szántókat.
Egyre vonzóbbak az agrárképzések itthon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
