Enélkül nem megy: nincs mese, ezt meg kell lépnie a magyar termelőknek
Mára egyértelművé vált az, hogy a talajjal foglalkozni kell az eredményesség érdekében.
Mára egyértelművé vált az, hogy a talajjal foglalkozni kell az eredményesség érdekében.
Habár csapadékra most nincs szükség, Magyarországon, a hideg jól jönne ahhoz, hogy a kórokozók és kártevők száma csökkenjen.
A megmaradt vetőmagok évekig történő tárolása nem mindig jó módszer, mert a csíraképességük ideje véges.
Jön a drónos gyomírtás és permetezés, valamint az öntözésirányító rendszer Magyarországon is.
A talajegészséggel kapcsolatos innovációs tevékenységet és a gazdálkodók közötti tudásmegosztást szolgálja a Soil-X-Change program.
A Corteva szakértője szerint így lehet a legjobban felkészülni a 2024-es vetési szezonra.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
Hazánkban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást.
Ahol hagyományos mezőgazdaság folyik, ott most új növényeket vagy technológiákat kell bevezetni.
Bizony ilyenkor a téli, hidegebb hónapokban is akad tennivaló bőven a kiskertekben.
Az engedély nélkül fúrt kutak is pusztává teszik a tájat Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerint.
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb termékeket.
A mágnesezett öntözővíz elősegíti a növények növekedését és fejlődését, fokozza a hozamot, és javítja a termés minőségét is.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
A bő csapadék ellenére a vízügy a víz visszatartására és tartalékolására törekszik.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
Elengedhetetlenné vált az éghajlatbarát mezőgazdasági termelés, amiért komoly erőfeszítéseket kellene tenni.
A csapadékos időjárásban az Alföld déli és keleti tájain egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága.
A pisztáciát szeptemberben szokás aratni, ilyenkor a gazdák - lakóhelyüket hátrahagyva - az ültetvényeikre költöznek.
Valószínűleg csak azok tudtak eredményesen gazdálkodni, akik korán leszerződtek és optimalizálták a kiadásaikat.
Hiába vannak egyre ellenállóbb fajták és hibridek, 2018 óta folyamatosan veszít a népszerűségéből az őszi káposztarepce Magyarországon.
Az RAGT Vas megyei képviselője szerint erőteljesen átalakul a vetésszerkezet Nyugat-Magyarországon is.
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
A szakértők szerint az agráriumban szakítani kell a vízelvezetés gondolatával, és a vízmegtartásra kellene összpontosítani.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 13 globális válsággócban súlyosbodik az éhezés.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.