Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Rossz irányba mennek a dolgok, négy területen is súlyos problémákat tapasztalnak a szakértők.
Amerikában aggasztó mértékben terjed a madárinfluenza a tejelőmarha-állományokban, elrendelték a tej mintavételezését és vizsgálatát.
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Igazi állatok helyett műanyag másukat állítják ki az állatvásárok népszerű fejési bemutatóin.
Nem szívesen jelentik az amerikai gazdák a madárinfluenza felbukkanását az állományaikban, mert félnek a következményektől.
Egyre komolyabb károkat okozhat a tejágazatban is a madárinfluenza, gőzerővel dolgoznak a vakcina fejlesztésén.
Koncentráltabb és globálisan is nagyobb lett az uniós tejágazat a tejkvóta kivezetése óta eltelt években, de növekedett a bizonytalanság.
Bajban vannak a magyarországi állattartók, sokan kényszerülnek az állományuk csökkentésére.
Újabb segítséget kapott a tejelő szarvasmarha ágazat, meghosszabbították az állatjóléti támogatás időszakát.
Voltak meglepetések a haszonállat-állomány alakulását illetően.
Zvekán Szandra módszerével garantált a jó tejhozam.
A tejágazat számára 30 milliárd forint célzott támogatást biztosítanak.
Folyamatosan nő az ökológiai állattartás népszerűsége.
A tárca támogatásáról biztosította az ágazati szereplőket
Zuhant a marhák és a sertések száma is
Tartós a lengyel lendület.
Az ország legnagyobb állattartó régiói.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.