Csökkent a nyerstej kiszállítása novemberben itthon, mintegy 12 százalékkal októberhez képest.
A 2,8-as UHT tej ára a négy nagy boltláncban tavaly átlagosan 206 forint volt, azonban idén júliustól a kötelező akciózás megszűnésével 329 forintra nőtt.
A nyerstej kiviteli ára 212,85 forint/kilogramm volt idén szeptemberben, az előző havihoz képest 7%-kal, az előző év azonos hónapjához viszonyítva viszont már 30%-kal nőtt.
A hazai felvásárlók a múlt hónapban a júliusinál 1,5 százalékkal többet, 166,73 forintot fizettek egy kilogramm nyers tejért.
Óriási erők indítják el az áremelkedési hullámokat a tejágazatban.
A 135 forintos ár mögött trükközést sejt a szakmai érdekképviselet
A tartós és a hossza s friss tej is kikerül a manipulálható termékkörből.
A feltételezett csalások miatt újabb áfacsökkentéseket sürgetnek.
Áfacsalással vagy felhígítással lehet olcsó a külföldi UHT-tej.
Januártól a halnál lesz adómérséklés a legfontosabb termékkategóriákban.
Lobbizik az 5 százalékos tejáfa kiterjesztéséért a kamara.
22 külföldi terméket buktatott meg a Nébih.
Rengeteg vitát kavar a tejpiaci áfacsökkentés.
A folyadéktejek kis részére terjedne ki az áfacsökkentés.
A rendkívüli támogatás ellenére is demonstrálnak a tejtermelők.
Számtalan bejelentést kapott az adóhatóság.
Újabb nagy multit gyűrt maga alá a hazai tejlobbi.
A fogyasztók 50 százaléka szerint az UHT tej vízből van.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.