Az erjesztés vagy más néven fermentáció nem más, mint a szerves anyagok enzimek hatására történő átalakítása. Akár maga az emésztés folyamata is felfogható fermentációként. A rothadás ugyancsak egyfajta fermentáció, de végterméke nem fogyasztható, mert a folyamatokért káros mikroorganizmusok a felelősek.

Az ételkészítés esetén az enzimeket általában mikroorganizmusok termelik, ilyenek például az élesztőgombák, a bacilusok és a penészgombák is.

Etilalkoholos erjedéssel találkozhatunk a sör, bor, pálinka készítésnél és a nem kovászos kenyérsütésnél is, sőt a borkészítésnél is. Utóbbival azonban vigyázni kell, mert az aktív erjedés időszakában a pincében a levegőnél nehezebb széndioxid felgyülemlik, és fulladásos halált okozhat.
Ecetsavas erjedésről beszélünk a bor megecetesedésekor. Ezt az erejsztést általában akkor alkalmazzuk, mikor borecetet szeretnénk előállítani, azonban nyitott, félig teli palackoknál hosszas tárolás esetén spontán is lejátszódhat a folyamat.

Tejsavas erjedés játszódik le a tej savanyodása közben, a savanyított káposztában, akovászos uborkakészítésekor, valamint a savanyú kovászos kenyérben is. Savanyú közegben a káros mikroorganizmusok nem képesek szaporodni, növekedni, így ez a folyamat kiváló tartósítást eredményez. Emellett a laktózérzékenyeknek jó hír, hogy az erjesztett és kellő ideig érlelt tejtermékekben a laktóz tartalom lecsökken, eltűnik. Így az érlelt joghurtok, kefírek, sajtok számukra is biztonságosan fogyaszthatóak.

A propionsavas erjedés használata elengedhetetlen a lyukas sajtoknál. Részt vesznek ugyanis egyrészt a jellegzetes aroma, másrészt a lyukas szerkezet kialakításában.

A fermentációk mellett további mikroorganizmusok is rendelkezésünkre állnak, hogy ételeinket eltarthatóbbá, ízletesebbé tegyék. Ilyenek például a lágy sajtok felületétét kialakító rúzskúltúrák, vagy a nemespenészes sajtoknál (Roquefort, Camembert) alkalmazott különböző Penicillium fajok. Húskészítményeknél, például a kolbászféléknél az érés gyorsítására, a szín és íz kialakításra tejsav-, illetve aromatermelő baktériumtörzseket, míg a szalámiknál Penicillin törzsek nemespenész bevonatát alkalmazzák.