2019-ben átlagosan 19,2 kilogramm volt a magyar háztartásokban az egy főre jutó évi sertéshúsfogyasztás. A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI adatai szerint a 2002-től 2019-ig tartó időszakban két kilogrammal nőtt a fejenkénti sertésfogyasztás, ami 11,6%-os növekedést jelent a vizsgált időszakban. A 2002-től 2012-ig tartó időszakban folyamatosan csökkent a sertésfogyasztás a magyar háztatásokban, aztán 2013-tól egy előbb enyhe, majd egyre határozottabb emelkedés kezdődött. Az emelkedés 2016-ban torpant meg, amit 2017-ben egy komolyabb visszaesés követett, aminek valószínűleg köze lehetett ahhoz, hogy 2016 decemberében jelent meg először az afrikai sertéspestis (ASP) a magyarországi vaddisznóállományban, ahogy arról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is beszámolt.

A 2017-es mélypont után egy újabb fokozatos, de igen határozott emelkedés kezdődött a hazai sertéshúsfogyasztásban. Ennek eredményeképpen a magyar háztartások fogyasztása 2018-ban megközelítette, 2019-ben pedig túl is szárnyalta a korábbi csúcsot.

A magyar háztartások egy főre jutó sertéshúsfogyasztása 2002-2019 (Forrás: KSH/MTVA Sajtóarchívuma/MTI)

2020-ban a koronavírus-járvány megjelenése Európában és Magyarországon komoly csapást mért a sertéshúsfogyasztásra. A közétkeztetés és a HoReCa szektor leállása komoly visszaesést okoztak az ágazatban, és a hosszú hónapokon át tartó élelmiszerár-emelkedés is hatással volt a magyar fogyasztásra. A sertéspiacon jelenleg viszont óriási a bizonytalanság. Ahogy Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a napokban jelezte, már három éve folyamatosan nehéz a helyzetben van a sertéságazat, amelynek a megsegítésére épp a napokban indult egy sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány.