Közeleg az étolaj-krízis: drasztikus lépésre készülnek az élelmiszergyártók

Közeleg az étolaj-krízis: drasztikus lépésre készülnek az élelmiszergyártók

agrarszektor.hu
Több élelmiszeripari vállalat is azt fontolgatja, hogy áttérne a pálmaolaj használatára, mivel a jelek szerint az orosz-ukrán háború egyre súlyosabb napraforgó- és étolaj­hiányhoz vezet. A pálmaolaj iránti keresletnövekedés miatt azonban újabb jelentős erdőirtásokra, így az élővilág további pusztulására figyelmeztetnek a környezetvédő civil szervezetek.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Világszerte súlyos problémát jelent, hogy az orosz-ukrán háború miatt jelentősen visszaesett a napraforgó és a napraforgóolaj kínálata. Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb napraforgó-exportőrei, ám a kialakult háború ­miatt mindkét ország leállította a kivitelt - írta meg a Magyar Nemzet. Ukrajnában a tengeri szállítás és az infrastruktúra pusztulása ellehetetlenítette az exportot. A meglévő készletek ára így az egekbe emelkedett, a napraforgó ára pedig rövid idő alatt a duplájára nőtt.

A vendéglátásban és az élelmiszeripar gyakorlatilag minden területén nélkülözhetetlen az étolaj. A napraforgóolaj elengedhetetlen a mirelit áruk, a kekszek, a tápszerek, az édességek, a pékáruk és számos már alapvető termék elkészítéséhez. Európa meghatározó gyártói mellett a kisebb vállalkozások is azt fontolgatják, amíg a kínálat nem áll helyre, áttérnek az olcsóbb pálmaolajra. A pálmaolaj az elmúlt évtizedekben szintén fontos hozzávalóvá vált, felhasználása elterjedt. Az élelmiszerek mellett például a kozmetikumokhoz, krémekhez is használják. Gazdaságos, mivel területigénye kicsi, mégis jelentős mennyiségű olajat ad a növény. A pálmaolaj a világ zsír- és olajszükségletének nagyjából 30%-át teszi ki.

Előállítása ugyanakkor évtizedek óta óriási környezeti pusztítással jár, mivel legfontosabb termőterületein - Malajziában, Indonéziában és más, délkelet-ázsiai és nyugat-afrikai országokban - az egyre élénkülő kereslet miatt óriási trópusi erdőterületet irtottak ki.  Az erdőterületek és az élőhelyek pusztítása napjainkban is tart, egy esetlegesen tovább élénkülő igény pedig tovább gyorsíthatja a rombolást, fokozva a klímaváltozás hatásait. Az előállítási körülmények miatt az utóbbi években Európában már nem nőtt érdemben a kereslet a pálmaolaj iránt, sőt egyes adatok szerint csökkent a felhasználása. Több multinacio­nális élelmiszeripari szereplő ugyanakkor már bejelentette, hogy a napraforgóolaj hiánya miatt kénytelen pálma- vagy szójaolajra váltani.

Az élelmiszerek receptváltására már a pálmaolaj-nagyhatalmak is készülnek. Malajzia és Indonézia állítja elő a világ szükségleteinek 85%-át, ám a koronavírus-járvány miatt ezekben az országokban jelentősen visszaesett a termelés. Az országok a fertőzések elkerülése érdekében sokáig korlátozták a külföldről érkező vendégmunkások belépését. A civil szervezetek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az élelmiszeripari óriások napraforgóhiányra adott válasza óriási visszalépés, amellyel a vállalatok gyakorlatilag engedélyt adnak a trópusi erdők és az élővilág további pusztítására.

Az Európai Unió élelmiszer-önellátó, így összességében csak a magasra szökő árak jelentenek nehézséget mind a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak. Nincs hiány a legfontosabb alapanyagokból, ugyanakkor bizonyos növényeket, például a napraforgó egy részét Ukrajnából szerezte be a legtöbb uniós ország. Az egekbe emelkedő világpiaci árak és a háború arra ösztönözte az EU-t, hogy növelje saját élelmiszer-biztonságát. Így egy ideig lekerülhetnek a napirendről a zöldcélok vagy kevésbé szigorú fenntarthatósági intézkedések jöhetnek.

Egyelőre nem várható, hogy egy Hollandiával csaknem azonos méretű területet ki kelljen vonni a termelésből és a növényvédők felhasználására vonatkozó korlátozások is lazulhatnak. Idén a jelenlegi zöldítést sem kell tartaniuk a gazdáknak, így az ökológiai célterületen (pél­dául fasor, ugaroltatás) is termelhetnek a gazdák. A hozamnövelés válik most a legfontosabbá, ám ez nem jelenti azt, hogy fenntarthatatlanabbá válna a termelés. Az OECD jelentésében korábban megállapította, hogy változatlan szabályok mellett is évről évre enyhén csökken az európai mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása.

(A cikkben szereplő képek forrása: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE))

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?