Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Az online kutatás szerint, amelybe 1000 embert vontak be a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló módon a fogyasztók 28 százaléka fehér, 22 százaléka barna kenyeret fogyaszt általában, teljes kiőrlésűt 12 százalékuk, magvas és a rozskenyeret 6, illetve 5 százalék vásárol. A megkérdezettek 6 százaléka külön figyel rá, hogy kovászos kenyeret vegyen.
A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérésben megállapították, hogy bár a pandémia alatt sokan kaptak kedvet az otthoni kenyérsütéshez, a válaszadók 65 százaléka még mindig boltból veszi a kenyeret, és akik házi kenyeret készítenek (31 százalék), azok is inkább csak alkalmanként teszik azt. Hozzátették, hogy a megkérdezettek csaknem egynegyede mindig ugyanazt a megszokott kenyeret vásárolja, minden második pedig csak alkalmanként tér el a szokásos választásától.
Arra is kitértek, hogy teljes kiőrlésű kenyeret csak a lakosság 12 százaléka fogyaszt rendszeresen, miközben a válaszadók több mint felének ez utóbbi jelenti az egészséges kenyeret. Ide sorolják még a rozsból készült és a magvas, valamint kovászos és az adalékmentes kenyereket. A válaszadók 67 százaléka tartja egészségesebbnek az adalékmentes kenyereket.
A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek kenyérválasztását életkoruk és társadalmi helyzetük is befolyásolja: például minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel vásárol leggyakrabban rozskenyeret. A magasabb végzettségűekre jellemzőbb, hogy teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyeret vesznek, a fehér kenyér népszerűsége pedig fordítottan arányos a település nagyságával. Utóbbiról az is elmondható, hogy Közép-Magyarországon a legkevésbé, míg Kelet-Magyarországon a legkelendőbb típus.











