Magyarországon egy 2019-es KSH-felmérés szerint a sört fogyasztók átlagéletkora 46,7 év, 59%-uk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkező férfi, aki legalább hetente egyszer 2,8 liter ilyen típusú italt iszik meg. A nők esetében ez az érték jóval kisebb, ők heti minimum egyszer 1,1 liter sört fogyasztanak, átlagosan 48,4 évesek, 73%-ban középfokú végzettséggel - olvasható az Infostart oldalán. A sör, bor és röviditalok felméréséből az is kiderült, hogy a férfiak a bor után sörből isszák a legtöbbet, 5,7 korsónyit heti szinten - ismertette Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus nemzetközi kapcsolatok elemzője.

Az Oeconomus munkatársa kifejtette: a 2020-as év főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében negatív hatással volt a sörgyártókra. A járvány miatti bezárások miatt a vendéglátóhelyek nem tudtak annyi sört értékesíteni, mint korábban, ami egyértelműen a fogyasztás jelentős visszaesésében mutatkozott meg. A negatív tendenciák ellenére jó hír volt, hogy a gyártók nem váltak meg dolgozóiktól, 2021 végén a nagyobb sörgyártók 1620 embert foglalkoztattak közvetlenül, ami minimális növekedést is jelez a korábbi évhez képest.

Az elemző kitért arra is, hogy a söripari szektorban - hasonlóan a többi hazai élelmiszer-ipari ágazatnál - egyre több kézműves sörfőzde jött létre az utóbbi időben. A legtöbb Pest vármegyében és Budapesten található, egy 2020-as gyűjtés szerint akkor 19 működött, de számottevő mennyiségben jegyeztek be ilyen jellegű üzemet Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyékben is. Az itt készülő italokból évente maximum 8 ezer hektoliternyi készül, ezáltal maradhat meg a kisüzemi jelleg és a hagyományos, kézműves érték.

A kisüzemi főzdék sokasodását főként az adóterhek csökkentése, a jövedéki engedélyek megszerzésének egyszerűsödése tette lehetővé

- fűzte hozzá Szigethy-Ambrus Nikoletta, ismertetve az Oeconomus elemzését.

Ezeknek az üzemeknek az elsődleges célja, hogy egy-egy különleges receptúra alapján készüljenek a sörök, így nem a teljes piac meghódítása, inkább néhány ezer, esetenként pár száz fogyasztó törzsvásárlóvá tétele a cél. Miután egyre többen vállalják, hogy akár külföldön is tanulják a sörfőzést, mára már olyan komoly befektetésnek tekinthető, ami a későbbiek folyamán a kézműves sörök árában is visszatükröződhet - jegyezte meg a szakértő.

A 2021-es adatok alapján a magyar gyártású sörök főként, több mint 80%-ban az Európai Unió tagállamaiba érkeznek, ugyanakkor figyelemreméltó a kelet-ázsiai országokkal való növekvő áruforgalom is. Míg Kínába 2014-ben még csupán a magyar sörexport 0,71%-a érkezett, 2021-ben ez már 10,6%-ot tett ki. Hasonlóan magas értéket képvisel a Dél-Koreába exportált magyar sör mennyisége is, ide 2021-ben a teljes sörkivitel 8,94%-a került.