Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár nehéz meghatározni, hogy mit is jelent pontosan a craft beer, avagy kézműves, kisüzemi sör kifejezés, az American Brewers Association meghatározásából kiindulva három jellemző együttes meglétével írható körül a kézműves sörfőzés fogalma. E szerint egy kisüzemi főzde éves szinten legfeljebb 6 millió hordónyi (hozzávetőleg 702 millió liter) sört készít, túlnyomórészt tradicionális alapanyagok felhasználásával, valamint és egy külső, a termelésben részt nem vevő alkoholipari szereplő tulajdonrésze a vállalkozásban nem haladhatja meg a 25%-ot - olvasható a Világgazdaság oldalán. A kézműves sör tehát egy apró, független főzde által elkészített ital, amelyet jóval alacsonyabb mennyiségben állítanak elő, és általában drágábban értékesítenek nagyüzemi társainál. A gazdag sörkultúrával rendelkező nemzetek - így például Németország, Csehország vagy éppen Belgium - esetében különösen nehéz megállapítani, mely főzdék tartoznak e körbe.
A kisebb főzdék termékei leginkább lokális szinten népszerűek, de a globális versenyben gyakran teljességgel ismeretlenek maradnak - fogalmazott írásában Fetter Bálint, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője. Németországban például a sörfőzés több mint ezeréves múltra tekint vissza, korábban ez a tevékenység szoros összeköttetésben állt az egyházzal: a 9-13. század folyamán elsősorban szerzetesek készítettek magas alkoholtartalmú italokat.
Újjászületőben vannak a kis főzdék
Nyugodtan kijelenthető, hogy a kézműves sörök napjainkban reneszánszukat élik, ám robbanásszerű elterjedésüket egy meglehetősen hosszú, úgynevezett homogenizációs időszak előzte meg. A 20. század során, egészen az 1980-as évekig a kisebb sörgyárak rendszerint tönkrementek, beszüntették tevékenységüket, vagy nagyobb tőkével rendelkező vetélytársaik egyszerűen felvásárolták őket. A hajdani Csehszlovákiában például a szocialista államosítási törekvések következtében 1989-re mindösszesen egy kisüzemi szereplő maradt fenn.
A Zenith Advisory jelentése szerint 2016-ban világszerte 19 ezernél is több sörfőzde üzemelt, amelyekből hozzávetőlegesen 17700 volt kézművesnek tekinthető. Ami a területi eloszlást illeti, közülük 4750 az Egyesült Államokban, 1655 az Egyesült Királyságban, 1295 pedig Németországban működött. Eközben Európában, 2015 és 2020 között a kisüzemi főzdék száma csaknem megduplázódott.
Összefoglalásként azt lehet mondani, hogy 2022-ben a globális kézműves sörpiac értéke 103,2 milliárd dollárt tett ki, amely mutató - 10,6%-os évenkénti növekedési ütem mellett - 2032-re a 282,6 milliárd dollárt is elérheti.
Mi mondható el a magyarországi helyzetről?
Magyarországon először a 19. század során nyíltak kereskedelmi célzattal sörfőzdék, sikerüket a német és a cseh sörfőző mesterek alapozták meg. Egészen a második világháború kitöréséig a magyar sörkínálat nagy nemzetközi elismerésnek örvendett, ám 1945 után az addig jellemző sokszínűség helyett a tömeggyártás került a középpontba.
A hazai kézműves sörfőzés feltámadásának szempontjából a 2011 májusában megrendezett Főzdefeszt jelentette a legfontosabb mérföldkövet. Három nap alatt nagyjából 10 ezer látogató fordult meg itt, a legtöbb árus készletei rögtön az első este kifogytak. Az eseményeket követően számos, a hazai sörforradalom második hullámában kulcsszerepet játszó gyártó - például a Monyo vagy a Mad Scientist - vált mára országosan ismertté.