Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hízott kacsa- és libamáj luxusterméknek számít, amelynek a jelentős része, hozzávetőleg 80 százaléka exportra kerül. A hazai fogyasztás jelentős részben a vendéglátásban, döntően a csúcsgasztronómiában jelenik meg, ahova nem az átlagemberek járnak, hanem javarészt a turisták és az a réteg, ahol a vásárlóerő csökkenése nem hangsúlyos. Azt gondolom, hogy a belföldre szánt termékmennyiségnek változatlanul megvan a vásárlói köre
– mondta el az Agrárszektornak Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára.
Elfogy a készlet
A szakember nem lát problémát az exportértékesítésben sem, mivel a kínálat ezeken a piacokon is csökkent az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy a madárinfluenza sok problémát okozott a termelőknek számos országban, ezért érdemben csökkent az árualap.
Úgy gondolom, hogy ami megtermelődik, annak meglesz a piaca
fogalmazott.
Magyarország a hízott máj piacán egyébként nagyon komoly szereplőnek számít. A hazai libamáj-termelés évente hozzávetőleg 2 ezer tonna körül alakul, ezzel az ország a speciális termék legnagyobb termelőjének számít a világban. A világ hízott libamáj-termelésének nagyjából 80 százalékát ma is Magyarország állítja elő. Az áru jelentős része így exportra kerül, a világ számos kiváló éttermében a nagyrabecsült, és meglehetősen drága ételek készülnek magyar libamájból.
A nemzetközi piacokon a hízottmáj-kategóriában még a kacsamáj számít fontos helyettesítő terméknek, amelyet elsősorban Franciaország állít elő.
A madárinfluenza zavarja a piacot
Mint ismert azonban, a madárinfluenza valóban évek óta komoly problémákat okoz a baromfiágazatban a világ számos pontján, amely a kínálatban is érezteti a hatását. A kór 2017-ben különösen megtépázta az európai baromfiágazatot, és főleg a víziszárnyas-szektort érintette súlyosan a járvány. Az állomány ritkítása, a járványvédelmi intézkedések komoly költsége és a bezáródó exportlehetőségek egyaránt komoly károkat okoztak. A helyzet aztán rendeződött, 2018-ra a pecsenyekacsa és a hízottkacsa termelés, valamint a libatermelés is utolérte magát, és a mennyiség a madárinfluenza előtti állapotokat tükrözte.
Az azóta eltelt években ugyanakkor világossá vált: a madárinfluenza tartósan jelen van, és a legfontosabb teendő, hogy a gazdasági baromfitartásban való felbukkanását megakadályozzák a szereplők.
A kacsa polgárjogot nyert
A kacsa és libatermékek közül a pecsenyekacsa húsa számít a leginkább elérhetőnek a legszélesebb vásárlói kör számára, ez mára tulajdonképpen polgárjogot nyert, vagyis a lakosság nem csupán ünnepeken és a vendéglátásban, hanem akár odahaza, hétköznap is fogyasztja.
Látits Miklós ezen a téren sem lát okot az aggodalomra, nem gondolja, hogy a pecsenyekacsa belföldi piacán éreztetné hatását a vásárlóerő csökkenése.
A pecsenyekacsa ára közelít a csirkehús árához, legalábbis nincs komolyan elszakadva tőle. Mivel még megfizethető termékekről van szó, ezért ebben a körben sem várok komolyabb visszaesést az idei fogyasztásban
– mondta el a titkár.
