Új élelmiszernek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyeket 1997. előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az Európai Unió területén, és azok fogyasztása az élelmiszer újszerűségéből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat vethet fel. A jelenleg hatályban lévő jogszabály (2015/2283 EU rendelet) több olyan élelmiszer-kategóriát ír le, amelynek, ha nem igazolt az 1997. előtti fogyasztási hagyománya, akkor azok természetéből, szerkezetéből, felhasználási módjából vagy az alkalmazott előállítási technológiájából adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Épp ezért az új élelmiszerek forgalomba hozatalát szigorú biztonsági értékelés előzi meg.

Lehet növényi, állati, ásványi, de mikrobiológiai előállítású is

Ide tartozhatnak az új, vagy szándékosan módosított molekulaszerkezetű élelmiszerek. A mikroorganizmusokból, gombákból vagy algákból álló, azokból előállított élelmiszerek. Erre példa a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba sejtfalából izolált béta-glükán, amely koleszterinszint csökkentő hatással bír. Ebből látszik, hogy az új élelmiszer kategóriába nem feltétlenül csak a megszokott élelmezési célú újdonságok kerülnek be, hanem olyanok is, melyek táplálékkiegészítőként kerülnek kereskedelmi forgalomba. De új élelmiszer lehet ásványi eredetű anyagokból álló, azokból előállított élelmiszer, bár ennél gyakoribbak az újabb növényi alapú előállított élelmiszerek. Ilyen a noni (Morinda citrifolia) gyümölcslé, aminek pár éve indult a karrierje. Az állatokból előállított új élelmiszerek között alapanyagként főleg az étkezési célú rovarokat találjuk mostanában. Ám ebbe a kategóriába kerülhet, ha az adott élelmiszert a hagyományostól eltérő módon kezelték. Ilyen az UV fénnyel kezelt kenyér, melynek a kelesztéséhez használt élesztőgombát kezelik így annak érdekében, hogy annak D-vitamin tartalma, és így a terméké is magasabb legyen.

Szigorúbb engedélyeztetés

Egy új összetevő vagy termék csak akkor forgalmazható, sok szigorú feltételnek megfelel. Első és legfontosabb, hogy nem veszélyeztetheti az ember egészségét. Emellett tervezett felhasználása nem vezeti félre a fogyasztót. Ez akkor különösen lényeges, amikor egy másik már meglévő élelmiszer helyettesítő termékéről van szó, mellyel értelemszerűen a tápanyag összetétele nem megegyező. Korábbról sok ilyenre van példa, ilyenek a tejfölt helyettesítő növényi „tejfölök”, vagy a tejet helyettesítő növényi „tejek”, de számos növényi húspótló is új élelmiszerként kezdte pályafutását. Harmadik országból is érkezhetnek új élelmiszerek, ezek azok, amiket 1997. előtt nem fogyasztottak jelentős mértékben az EU területén, függetlenül attól, hogy egyes harmadik országokban fogyasztási hagyományuk van. A harmadik országban hagyományos élelmiszerek csak biztonságos fogyasztásuk igazolását követően hozhatók az EU piacán forgalomba. Az ilyen élelmiszereknek legalább egy harmadik ország népességének jelentős részében, legalább 25 éve a szokásos étrend részét kell képezniük.

Nézzük az érdekességeket

Bár elsőre nehezen megfogható az új élelmiszer kategória, a konkrét példákat látva igen kreatív az élelmiszeripar, hiszen az abszolút újdonságok mellett eddig ismert, de másképp felhasznált élelmiszerek korábbi melléktermékeit is hasznosítani kezdték. A kávé évezredek óta kedvelt ital, ám a kávé levélből készült forrázat (tea), amit hagyományos italként fogyasztanak Etiópiában, Dél-Szudánban, Libériában, Indonéziában és Jamaicában, az nálunk új élelmiszernek számít. Egy dán vállalkozás kérte az engedélyt ennek forgalmazására. Az ital a szárított levél vízben történő áztatásával készül, melyet ezután pasztőröznek. Másik, de még kávés különlegesség a cascara, ez a kávégyümölcs húsa, amelyet a kávébab eltávolítása után megszárítanak. Forrázatát hagyományosan fogyasztják Jemenben, Etiópiában, Bolíviában és Ugandában. A hagyományos kávékészítésnek tehát ez a mellékterméke, mert az érett kávébogyókat összegyűjtik, azokból a kávébabot a szárítási folyamat előtt, vagy után mechanikusan eltávolítják, és az így megmaradó szárított gyümölcshús porrá őrölhető. Ennek forgalmazására egy svájci és egy olasz vállalkozás kért engedélyt korábban.

De ilyen új élelmiszernek számít a kakaó pépből nyert cukor, a kakaó gyümölcséből készült gyümölcslé koncentrátum, és a fehér fonió, ami egy gabona. A termését kézzel szüretelik, szárítják, csépelik, majd kézzel vagy mechanikusan hántolják. Felhasználástól függően a magokat őrlik. A fehér fonió hántolt magvainak jellemző tápanyag-összetételét az uniós jegyzékben feltüntetett specifikáció írja le.

A cirokszirupot az USA-ban már negyed évszázada használjak, ám Európában ez is új élelmiszernek számít. A szirupot a Sorghum bicolor szárából préselik, zúzzák, extrahálják, majd hőkezelik. A Lonicera caerulea L. (haskap) bogyótermését már több mint 25 éve fogyasztják Japánban, ám kontinensünkön engedélyeztetni kellett. A Wollfia arrhiza és Wolffia globosa a Föld legkisebb virágzó növényei, gyökér nélküliek, a víz felszínén szabadon lebegő leveleik vannak, akvakultúrákban termesztik Ázsia több országában. Az Unióban friss zöldségként kerül a végső fogyasztóhoz. A jatropa (Jatropha curcas) növény ehető változatának a magja Mexikó területein széles körben, hagyományosan fogyasztott. A makhana (Euryale ferox) Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, a tündérrózsafélék családjába tartozó vízinövény. A magjából nyert, pörkölt és pattogatott magbelet (maghana, vagy rókadió) snack-ként fogyasztják.

A NÉBIH oldalán tájékozódhatunk az új élelmiszerként az unióban bejegyzett termékekről, alapanyagokról, ám az előbb bemutatottokon kívül néhány ismerőssel is találkozunk a listán. Ilyen a chia mag és számos ehető virág. Az új élelmiszer, vagy más néven „novel food” kategória mindig változásban van, érdemes néha rákeresni az újdonságokra.