Drága az élelmiszer, de nem a gazdák járnak jól

Drága az élelmiszer, de nem a gazdák járnak jól

Bár az EU-ban csökkent az inflációs ráta, és a búza, a kukorica, valamint egyéb gabonafélék ára alacsonyabb az Ukrajna elleni orosz támadás kezdetéhez képest, az élelmiszerárak ennek ellenére számos tagállamban emelkedtek – mutatott ár az Európai Bizottság hétfő este az Európai Parlament strasbourgi ülésén megtartott vitában. A vita során az európai parlamenti képviselők az Európai Bizottságot tették felelőssé a kialakult helyzetért, és olyan intézkedéseket sürgettek, amelyek az élelmiszerárak emelkedésének kezelésére és a tisztességtelen élelmiszerár-képzési gyakorlatok megakadályozására irányulnak. Az Agrárszektor a napokban az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléséről az agráriumot érintő témákról tudósít.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Strukturális gondok adódtak az élelmiszerellátásban, tavaly átlagosan 6 százalékos volt az infláció az EU egészében. A magas élelmiszerárak növelik az egyenlőtlenségeket, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásainak nagyobb részét teszik ki az élelmiszerekkel és az energiával együtt – mondta el Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság holland tagja, éghajlatpolitikáért felelős biztos.

Hozzátette: az okok mögött az orosz-ukrán háború, a műtrágya és az energia drágulása, valamint a bérek emelkedése áll. Bár az élelmiszer-infláció jelenleg csökken, továbbra is magas.

Résen kell lennünk, hogy milyen további fenyegetések érhetik az élelmiszerpiacokat és az árakat

– fogalmazott.

Hoekstra szerint több intézkedéssel is igyekezett segíteni a helyzeten a Bizottság, amely elsősorban a leginkább rászorulókat kellene segíteni.

– tette hozzá.

Szenvedélyes felszólalások

A Hoekstra által ismertetett helyzetre a képviselők meglehetősen heves hozzászólásokban reagáltak, és nemegyszer az Európai Bizottságot tették felelősség a kialakult helyzetért.

Az infláció általános mértéke csaknem a fele az élelmiszerinflációnak, a vásárlók pedig azt hihetik, hogy a gazdákhoz jut ez a pénz, de nyilvánvalóan ennek az ellentéte az igaz, látva a gazdák tüntetéseit.

Az ellátási láncban valaki jól jár, és ez nyilvánvalóan a kereskedelem. A spekuláció megengedhetetlen

– jegyezte meg a néppárti Herbert Dorfmann.

Az élelmiszerkereskedelmi láncok panaszait idézte a bolti lopásokkal kapcsolatban Agnes Jongerius. Az Európai Bizottság a gazdákkal folytat párbeszédet, de azzal nem foglalkozik, hogy a dolgozók életszínvonala csökkent – tette hozzá.

– mondta el Martin Hlavacek, a Renew képviselője. A gazdák túlságosan függnek a fosszilis energiáktól, amelyen változtatni kell – tette hozzá Benoit Biteau a Zöldek képviselőcsoportjából.

– mondta indulatos felszólalásában Buxadé Villalba, az ECR csoportjából.

A képviselők szinte mindegyike felszólalt az európa-szerte tüntető gazdák mellett, kifejezve: elsősorban a termelőket kellene támogatni, nem pedig hagyni, hogy a termékpálya többi szereplőjénél csapódjon le az áremelkedés nagyobb része. Grapini, a szociáldemokraták képviselője kijelentette: a kereskedelem spekulációja az áremelkedés fő oka.

A szegényebb háztartásokat sújtja leginkább

Az Európai Bizottság egy nemrégiben közzétett anyagában felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-infláció 2022-23-ban soha nem látott szintre gyorsult az euróövezetben, és 15,5 százalékon tetőzött. Az energia után az élelmiszer-infláció hozzájárulása a teljes inflációhoz a második legmagasabb volt az euróövezetben. A kenyér és gabonafélék, a hús, a tej, a sajt és a tojás, valamint a zöldségek azok a tételek, amelyek a leginkább hozzájárultak az élelmiszer-infláció legutóbbi megugrásához.

A terményárak csökkennek, az élelmiszer nem lesz olcsóbb

A Bizottság szerint az élelmiszer-infláció növekedését több tényező is okozta, többek között a globális nyersanyagármozgások, a kínálati szűk keresztmetszetek és az energiaár-sokk, de az időjárási viszonyok is. Az alapanyagárak, mint például az energia- és élelmiszer-alapanyagok, valamint a műtrágyák ára 2021 eleje óta emelkednek. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események, különösen az aszályok és árvizek szintén hatással voltak a mezőgazdasági termelésre, hozzájárulva az élelmiszer-alapanyagok árának ugrásszerű emelkedéséhez.

Ráadásul a profit és a bérek mind az élelmiszer-előállításban, mind a forgalmazásban ágazatban az elmúlt két évben emelkedtek, ami tovább növelte a fogyasztói árakat – mutatott rá az Európai Bizottság.

A jelentés arra is rámutat, hogy az élelmiszer-infláció szóródása az euroövezeti országok között példátlan szintet ért el, és összességében jelentős szintet, az egyes országokban az elmúlt két évben 32-42 százalékos emelkedést ért el. Az euróövezetben a legnagyobb élelmiszerár-sokkot elszenvedő országok között vannak a balti tagállamok, Szlovákia és Horvátország, az Európai Unió egészében viszont messze Magyarország élelmiszerinflációja volt a legmagasabb, amely tavaly, az év első felében meghaladta a 40 százalékot is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?