Durván drágulnak ezek az élelmiszerek Magyarországon: újabb áremelés jön ősszel

agrarszektor.hu
Egyre drágábbak lettek az utóbbi években az élelmiszerek Magyarországon: míg 2020 júliusában az előző év azonos időszakához képest 7,8%-kal nőtt az élelmiszerek ára, ez 2021-re mérséklődni látszott, ekkor ugyanis csak 3,1%-os volt a drágulás. Azóta azonban kilőttek az árak, 2022 júliusára ugyanis mintegy 27%-kal drágultak meg az élelmiszerek az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az Agrárszektor által korábban szakértők szerint azonban még közel sincs vége az áremelkedéseknek, mi több, ősszel újabb drágulási hullámra lehet számítani.

Folyamatosan emelkedtek az elmúlt években élelmiszerárak, de amíg 2019-2020, valamint 2020-2021 között egy számjegyű volt a drágulás (7,8% és 3,1%), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 júliusában az élelmiszerek ára 27%-kal emelkedett Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest. A hivatal által készített felmérés alapján a legnagyobb mértékben a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágultak meg, míg az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára átlag alatti mértékben, 13%-kal nőtt meg. A vizsgált időszakban a csokoládé és kakaó 12,7%-kal, a cukor 8,4%-kal, az étolaj pedig 6,9%-kal lett drágább, bár ez utóbbi két termék hatósági áras, így ezek drágulásánál ezt is figyelembe kell venni.

Az áremelkedések okai jól ismertek, kezdve az energiaárak már tavaly elkezdődő emelkedésével, amely aztán 2022. februárjától, az orosz-ukrán háború kirobbanásától fogva szabályosan kilőttek, nehéz helyzetbe hozva az ágazatot, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. A földgáz árának emelkedésével ráadásul a műtrágyák előállítása is megdrágult, ami egyrészt a termelést is veszélyezteti, másrészt pedig kemény döntés elé állította a magyar gazdákat: a szántóföldi növénytermesztési ágazat szereplőinek arról kell határozniuk, hogy a jelenlegi, a tavalyihoz képest jóval magasabb árakon vásárolják-e meg a műtrágyákat, vagy kivárnak, és reménykednek, hogy a következő évben már kedvezőbb árak lesznek. Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. közép-kelet-európai vezetője úgy látta, hogy a műtrágyaágazat valójában egy ördögi körbe került.

EZ IS ÉRDEKELHET

A növénytermesztési ágazatot emellett az üzemanyagárak megugrása, majd az ársapka bevezetése, a beruházások költségeinek elszállása, valamint a munkabérek és a csomagolási költségek emelkedése is sújtotta, de ezen kihívások és problémák eltörpülni látszanak az aszály okozta károk és bevételkiesések mellett. Ám az állattartók se örülhettek, mivel ugyanezek a hatások őket is elérték. A takarmányok árának hónapok óta tartó növekedése már eleve nehéz helyzetbe hozta az állattartókat, ám azóta tovább romlott a helyzetük. A baromfiágazatot a madárinfluenza újbóli felbukkanása és a kór mindenkori következményei tépázták meg, a sertéstenyésztők a magas előállítási árak miatt, a legeltető állattartók pedig az aszály miatt kezdhetnek el az állományok csökkentésén, esetlegesen felszámolásán gondolkodni.

De milyen hatással lesz mindez az élelmiszerárakra?

Azt mindenki a pénztárcáján érzi, hogy az élelmiszerárak egyre emelkednek, ám a szakértők szerint az igazi drágulás még csak a következő időszakban, az őszi hónapokban fog bekövetkezni. Ahogy azt a Takarékbank és az MKB Bank elemzői korábban kifejtették, az élelmiszerárak jelenlegi növekedésében még csak a koronavírus-járvány hatásai érvényesülnek, az orosz-ukrán háború hatásai először csak 2022 utolsó negyedévében fognak jelentkezni. Erről Héjja Csaba, a Takarékbank és az MKB Bank stratégiai elemzője beszélt, aki szerint Magyarországon az élelmiszerárak növekedésének üteme még jó eséllyel emelkedni fog idén, és az év során egy 28%-os élelmiszerár-emelkedésre lehet számítani. Hasonlóan látta a helyzetet Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki a Takarék AgrárTrend Index második negyedéves ismertetése során kiemelte, hogy a mezőgazdaság helyzetét nehezíti az ágazattal szembeni kritikus hangok felerősödése és az egyre erősödő és szigorodó elvárások is.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Ahogy azt már fentebb írtuk, a tojás 37,5%-kal lett drágább 2022 júliusában az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest. A tojás termékpályánál tavasz óta megfigyelhető egy áremelkedés, és július közepére a nagybani piacokon 44-50 forint volt a tojás ára a vonatkozó időszakban, míg az általános fogyasztói piacokon 50-55 forint között mozgott a termék ára. Ezt az agrárközgazdász Raskó György még májusban prognosztizálta, bár szerinte inkább a 70-80 forintos tojásárszint lesz a jellemző. Ezzel kapcsolatban Pákozd Gergely, Tojásszövetség elnökhelyettese azt nyilatkozta az Agrárszektornak, hogy

a tojás ára határozottan emelkedett az elmúlt időszakban, és az is biztos, hogy nőnie kell még, ugyanis a termelők eléggé jelentős költségnövekedéseket tapasztalhattak az elmúlt időszakban: a takarmány-alapanyagok, így a búza, a kukorica és a szója ára minimum kétszeresére emelkedett, de drágábbak lettek a takarmánykiegészítők és a vitaminok is, márpedig a tojás önköltségének közel 70%-át a takarmány adja. Ha pedig ezek az alapanyagok ára legalább a duplájára nő, akkor az előállítási költség is növekedni fog.

A szakember szerint a problémát az is okozza, hogy az áremelkedés sok esetben még nem épült bele az árakba. Pákozd Gergely szerint a 2022-es év nagyon nem a tojáságazat éve volt, és a termelők csak abban bízhatnak, hogy a a piac normalizálódni fog, és kiszámíthatóvá fog válni a gazdálkodás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van az alapvető élelmiszereknek egy köre, amelyre a kormány február óta hatósági árat vezetett be. Ezt azóta újra és újra meghosszabbítja, a legutolsó bejelentés szerint október 1-ig él az ársapka a vonatkozó termékek tekintetében. Ez azonban csak látszólag jelent könnyebbséget a fogyasztók számára, ahogy arra Raskó György rámutatott. Az agrárközgazdász szerint az élelmiszerárstop ugyan fenntartható a következő határidő lejárta után is, ám nem a végtelenségig. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, a következő időszakban a húsfélék árának komolyabb emelkedése várható. Raskó György szerint az élelmiszerárstop nélkül az érintett élelmiszerek átlagosan 30%-kal lennének magasabbak, az étolaj viszont akár kétszer annyiba is kerülhetne, mint most. Mint fogalmazott,

ha megszűnik az árstop, akkor egyes termékek ára meg fog ugrani. Az étolajnál 100%-os drágulásra lehet számítani, a csirkemellnél 50%-os áremelkedés várható, a sertéscomb ára pedig 30%-kal fog emelkedni. A liszt marginális terméknek számít, ami akkor is olcsó marad, ha 50%-kal megemelkedik az ára, a cukorból pedig az árstopok ellenére sem vesznek többet az emberek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint, bár 2022 első félévében a piaci szereplők jelzései alapján volt valamekkora növekedés a teljes sertéshús keresletben, ám ez az elmúlt hetekben megtorpanni látszik. A fogyasztók (belföldön és külföldön is) elkezdtek takarékoskodni, ez pedig a kereslet csökkenésével járt. A szakember beszélt arról is, hogy az élősertés ára idén február-március tájékán robbanásszerűen megnőtt, néhány hét alatt 60%-os emelkedés ment végbe, ami azonban a sertéshús és húskészítmények árában még nem jelent meg. Itt még nem ment végbe annak az önköltség-növekedésnek a kifejeződése, amely egyébként már megtörtént. Ezt még nem sikerült a kereskedelem és a fogyasztók felé teljesen beépíteni a húsok és húskészítmények árába. A Hússzövetség elnöke szerint idén azt kellene elérni, hogy az ágazat szereplői az önköltségeiket pontosan ki tudják fejezni a fogyasztók felé.

Ez természetesen keresletcsökkenést fog eredményezni, de az ebből fakadó problémák még mindig sokkal kisebbek, mint azok a problémák, amik abból fakadnak, hogy az önköltség alatt kell a termékeket értékesíteni, márpedig a sertéshúskészítmények esetében az ágazati szereplők többsége jelenleg ezzel a problémával küzd. A helyzet kritikus, és bármennyire is kényelmetlen ez a fogyasztóknak, mégis, minél előbb szembesíteni kell őket a termékek valódi költségeivel.

EZ IS ÉRDEKELHET

A tojás és a húsfélék mellett a kenyér ára is meredeken emelkedni kezdett az elmúlt időszakban, és a szakemberek szerint akár az ezer forintot is elérheti hamarosan a legolcsóbb fehér kenyerek kilója. Amint azt Raskó György korábban jelezte, a kiflik és zsemlék ára több mint kétszeresére, 70-80 forintra emelkedett, és ezt a kenyér is követni fogja. A pékáruk drágulása azonban ki fog fulladni, mivel ezeknél a termékköröknél már nincs mód további áremelésekre, ugyanis az már a forgalom visszaesésével járna. Az utóbbi hónapokban komoly áremelkedés volt tapasztalható a tejtermékek és a méz terén is, illetve a legfrissebb elemzések alapján, ha nem is idén ősszel, de télen, illetve a 2023-as év első hónapjaiban komoly, 10-20%-os drágulásra lehet számítani a hazai borok terén is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?