A Világélelmezési Program szerint az ország 99 millió lakosának mintegy negyede élelmiszerhiánnyal küzd és az árvák fele alultápláltságtól szenved. Az ehető rovarokat, beleértve a lárvákat is, egyre inkább tanulmányozzák, hiszen a a húsételek helyett fenntartható, alternatív fehérjeforráskánt szolgálhatnak, emberi fogyasztásra alkalmasak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a rovarok zsírok, fehérjék, vitaminok rostok, illetve ásványi anyagok gazdag forrásai lehetnek - írja cikkében a Reuters.

Tudományosan bizonyított, hogy a húsok nem tartalmaznak több fehérjét, mint a rovarok, ebben a térségben pedig amúgy sem könnyű húshoz jutni, ezért szerettünk volna alternatívát, megoldást találni a problémákra

- mondta Francoise Lukadi agrármérnök, a Farm for Orphans-t vezetője. Hozzátette, hogy a tápanyaghiány különösen az öt év alatti gyermekeknél okoz nagy problémát. A lárvákat jellemzően hagymával, paprikával és paradicsommal főzik és sajtos íze van.

Ősszel indul be az új rovarfeldolgozó Magyarországon

Az Agroloop a német WEDA-val közösen épít rovarokra épülő takarmány-üzemet Magyarországon.

A Farms for Orphans a Bill and Melinda Gates alapítványtól kapott támogatást a kezdeti kutatásokhoz és a projekt elindításához, de Lukadi azt reméli, elegendő mennyiségű lárvát tud majd termelni ahhoz, hogy adományaival támogatni tudja az árvaházakat. A szervezet egyébként jelenleg négy éttermet lát el, ahol a pálmazsizsik lárvák egyre népszerűbbek. Csapata napjainban havonta maximum 300 kilogramm pálmazsizsik lárvát állít elő és negyedévente több száz gyermek étkezését biztosítja de a növekvő kereslet kielégítésére növelni szeretnék a termelést. A lárvák fenntartható módon való tenyésztéséről, a Kinshasai Egyetem és a Nemzeti Biomedikai Kutatóintézet vizsgálódik, de egyes kritikusok szerint a megfelelő erőforrások hiánya miatt nehéz lenne a termelést kereskedelmi méretűre növelni. 

Elképesztő: tücsökfehérjéből készít proteinszeletet egy magyar fiatal

Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe

Több, szakértői értékeléssel rendelkező tanulmány szerint a kereskedelmi méretű rovartenyésztés élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelenthet. A benini gazdák is kisérleteznek a rovarfehérjékkel.
A 25 éves Jules Mahinou, aki az Elevart Group nevű, fiatal baromfitenyésztőkből álló csoport élén áll, fekete katonalegyeket tenyészt a benini Cotonou-ban, hogy fehérjében gazdag állati takarmányforrásként légylárvákat állítson elő.

Jelenleg nagyon kevés pénzből gazdálkodunk, minden munkát kézzel végzünk el

- mondta Mahinou, hozzátéve, hogy reméli, hogy képesek lesznek gépesíteni és a hal- és szójaliszt helyettesítésére alkalmas termékeket előállítani.