A nemzetközi piacon tapasztalható bizonytalanság főként az indiai nehézségekre vezethető vissza. A csapadékhiány miatt jelentősen romlottak az ázsiai ország terméskilátásai, így a szakértők a 2026/27-es szezonra várt cukormennyiséget 33,6 millió tonnáról 29,5 millió tonnára rontották. A vízhiány nemcsak a cukornád minőségét, hanem a feldolgozóüzemek működését is veszélyezteti. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az indiai kormány október közepén kizárta a cukoralapú etanolt az állami üzemanyag-tenderekből a belföldi ellátás védelme érdekében, emellett az ország közel tíz év után ismét jelentős, vámmentes nyerscukor-importra szorul.

Mindez a világpiaci árakban is megmutatkozik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a globális cukorárak másfél éves csúcsra értek, a mutató csak idén szeptemberben 6,1%-kal emelkedett. Bár a Nemzetközi Cukorszervezet nyáron még csupán enyhe globális hiánnyal számolt a mostani szezonra, az indiai termésbecslések őszi rontása és az esetleges további kedvezőtlen időjárás ezt a hiányt drasztikusan növelheti.

A riasztó nemzetközi hírek ellenére a magyar boltokban teljesen más a helyzet, a kiskereskedelmi adatok egyértelműen cáfolják a hazai árrobbanást. Egy kilogramm kristálycukor átlagára 2024 szeptemberében még 409 forint volt, tavaly ilyenkor 362 forint, idén szeptemberben pedig már csak 324 forint. Ez egy év alatt 10%-os, két év távlatában pedig több mint 20%-os árcsökkenést jelent. Bár a tartós áresés az elmúlt három hónapban megállt, a 323-324 forint körüli stabil átlagár egyáltalán nem utal közelgő drágulási hullámra. Érdemes megjegyezni, hogy a 2025 márciusában bevezetett árréskorlátozás önmagában nem akadályozná meg az áremelkedést, ha a kereskedők beszerzési költségei nőnének, de a számok alapján egyelőre ennek sincs nyoma. 

Lehullt a lepel: kiderült, miért sokkal olcsóbb sok élelmiszer a szomszédban

A kormánynak minél előbb ki kellene vezetnie az árrésstopot, illetve döntenie kellene az egyes élelmiszereket érintő áfa-csökkentésről.

A hazai ártrendek és a nemzetközi folyamatok alapján tehát kijelenthető, hogy a külföldi termésproblémák miatt nem kell azonnali áremelkedéstől tartani a magyar üzletekben az év végi ünnepek előtt, így a nagyobb készletek felhalmozása is felesleges. Hosszabb távon ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérni a globális eseményeket. Ha az időjárási szélsőségek tartósan szűkítik a világpiaci kínálatot és magasan tartják a nemzetközi árakat, az előbb-utóbb a magyarországi beszerzési költségekbe, majd a fogyasztói árakba is beépülhet. Ennek pontos idejét és mértékét azonban a jelenlegi adatokból még nem lehet megjósolni.