2020. június 5. péntek Fatime

Hírek - Élelmiszer

Elárulta a kutató, hogyan érdemes vásárolni a koronavírus-járvány idején

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer landol a kukában, ami egy főre levetítve 68 kilogramm. Az elmúlt hetekre jellemző, karácsonyi ünnepeket meghaladó mértékű vásárlási hullám következtében pedig ez a mennyiség idén még tovább emelkedhet. Gőbel Rebeka, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja szakmai dolgozatában arra mutat rá, hogy a pazarlás fő oka a tudatosság hiánya, amire a jelenlegi helyzetben talán még nagyobb szükség van, mint valaha. A vásárlás megtervezésével az ember ráadásul nem csak a pénztárcáját, de a környezetet is óvhatja.
 
 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai alapján Magyarországon évi 1,8 millió tonna ételt dobnak ki az emberek, ami fejenként 68 kilogrammot jelent. A jelenlegi helyzetben ez a mennyiség még tovább nőhet, ugyanis a vészhelyzet kihirdetése óta az emberek hatalmas készleteket halmoztak fel maguknál. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) szerint a vásárlási láz naponta eléri az év végi ünnepek előtti forgalom másfélszeresét, pedig az élelmiszerüzletek ellátása folyamatos, így nem kell attól tartani, hogy bárki is élelem nélkül maradna.

A kukába kerülő élelmiszer számos problémát okoz, hiszen amellett, hogy többletkiadás a háztartások számra, a környezetünkre is kedvezőtlen hatással van, mert a hulladékba kerülő szerves anyag – amely döntően kidobott étel – jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához

– mondta Gőbel Rebeka, a Kaposvári Egyetem hallgatója.

Gőbel Rebeka szakmai dolgozatával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot, amelynek célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azon agrárhallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik „kis tudósokként” új, innovatív eljárásokkal állnak elő, és idővel változtathatnak a szakma jövőjén és megítélésén.

A fiatal kutató szerint a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék három fő okra vezethető vissza. Az élelmiszerpazarlás egyik oka a tudatosság hiánya, ami már a boltba indulást megelőzően jelentkezik, hiszen az emberekben nem tudatosul, hogy mekkora gond, ha a maradék a szemetesbe kerül. Ebből adódóan az alapos megtervezés helyett a vásárlók hajlamosak hirtelen hozott döntések alapján cselekedni, és olyan tételeket is megvesznek, amikre valójában nincs is szükségük. Továbbá az emberek arra sincsenek felkészülve, hogy hogyan kell úgy nagyobb mennyiséget tárolni, hogy az ne menjen tönkre idő előtt és ne kelljen kidobni, mondta el Gőbel Rebeka.

A jelenlegi helyzetben természetes, hogy az emberek tömeget elkerülve kevesebbszer, de nagyobb mennyiségben vásárolnak. Érdemes azonban figyelni arra is, hogy ezt mindenki tudatosan és átgondoltan tegye, hiszen több hétre elegendő élelmiszert be lehet szerezni úgy is, hogy közben az ember nem vásárol feleslegesen. A pazarlás ellen akkor teszi a legtöbbet az ember, ha megvizsgálj eddigi szokásait, megnézi, hogy miből áll rendelkezésére elegendő mennyiség, és mi az, amiből már fogytán az otthoni készlet. Nagy segítség lehet az is, ha előre kitalálja a heti menüt, és ahhoz igazítja a bevásárlólistát, jó eséllyel elkerülve így az impulzív vásárlást. Ezekkel a lépésekkel jelentősen csökkenthető a későbbi élelmiszerhulladék mennyisége, és az ember biztos lehet abban is, hogy nem marad ki egyetlen szükséges tétel sem, miközben eleget tesz annak a ma legfontosabb szempontnak, hogy „maradj otthon”, vagyis a legminimálisabb időt töltse házon kívül.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu