2022. június 30. csütörtök Pál

Hírek - Élelmiszer

Élelmiszer-előállítás és napenergia arányok a Földön

Mindannyian tudjuk, sejtjük, hogy a Földet éltető napsugárzás minden energia forrása, amit a mezőgazdaságban, az élelmiszer-előállításra is felhasználunk. Ezen energia léptékével jó tisztában lenni, illetve megérteni, hogy végső soron az élelmiszer ellátásunk hogyan függ tőle. A blogbejegyzés célja, hogy szembesüljünk azokkal a kihívásokkal, és a javasolt megoldások realitásaival, amelyek a fenntarthatóbb, zöldebb élelmiszer előállítás irányába hatnak az EU-ban és világszerte.
 
 

A napenergia arányainak a szemléltetésére a Joule (J) egy jó mértékegység, és ha élelmiszer energia mennyiséghez akarjuk viszonyítani, akkor 1 Joule = 0,23 kalória, azaz 1 kilokalória (kcal) = 4184 Joule. A Nap éves energia kibocsátása 10^34 Joule/év, amely nagyságrendjét mutatja, hogy 1 liter benzinben 10^7 J energia van, és egy ember napi táplálkozási energia igénye is csupán ennyi (~ 2400 kcal).

A Földön a szárazföldet elérő napsugárzás csupán egy tizedét használják az autotróf szervezetek, köztük a növények. A növényevő állatok még kevesebb energiát fogyasztanak el, a húsevő állatok energia felhasználása még alacsonyabb, az emberiségé pedig szinte eltörpül, még akkor is, ha jelentős növényevő állatmennyiséget tartunk és fogyasztunk húsáért. Az alábbi összehasonlításnál a táplálékláncban minden trofikus szintnél 5%-os hatékony energia továbbadással számoltak anyagcsere célra, a többi hőveszteségként az emésztés/tápanyag hasznosulás mellékterméke.

A Nap nem csak a növények fotoszintézise révén, hanem az időjárást meghatározó tényezőként is hat, és a hőmérséklet visszahat a növények gázcseréjére, kipárolgására és ezáltal a fotoszintézisükre és fejlődésükre is.

A fenti arányokat látva érdemes perspektívába helyezni az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedést is, mert a naptevékenység, energia kibocsátás bármilyen változása sokkal nagyobb, akár lehűlési hatással is járhat - ahogy az emberiség történelme során már előfordult. A NASA amerikai űrügynökség legfrissebb előrejelzése alapján a következő ötven évben lehet egy akár 20-30 éves időszak, amikor érdemben le is hűlhet az időjárás a naptevékenység (napfoltok) csökkenése miatt, ahogy 1645 és 1715 között is történt. (https://www.nasa.gov/).

Az élelmiszer előállításunkban, a mezőgazdaságban szükséges műtrágyák, az inputok szállítása, és későbbi feldolgozása során jelenleg még sok fosszilis energiát használ fel az emberiség. Ezen a téren lehetne megújuló energiák révén a teljes élelmiszer ellátást a szántóföldi napsütéstől az asztalunkig biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tenni, ahogy az EU részletes tanulmánya is javasolja. A biztonság kapcsán pedig érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy a meleg tenyészidőszakra érzékenyebb kukorica és szója előállításunkkal, és az erre épülő állati fehérje ellátási láncokkal hogy tudunk alkalmazkodni egy esetleges lehűléshez, akár hideg és szárazságtűrő hibridek fejlesztésével. 

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben