A termőtájak közül a nyugat-dunántúli a legjelentősebb, az ott elhelyezkedő 51%-nyi felület nagyobb részben Zala megyében található. A szelídgesztenye hazánkban ugyan honos, azonban nagyon kényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon - írja a HelloVidék. Az országos éves termésmennyiség nem nagy, jellemzően 200-500 tonna közötti, ez a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból - közölte a NAK.

Milliárdokért hozza be ezt az élelmiszert külföldről Magyarország: innen jön a legtöbb

Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.

Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe - az SAPS-adatok alapján - mindössze 249 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye termesztése kockázatos, az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Nagyon nehéz gazdaságosan termeszteni

A nevével ellentétben a szelídgesztenye valójában egy vadon élő fa, ami régebben erdőségeket alkotott. Felszedtük a gyümölcsét, mert nagyon finom és egészséges, de azóta sincs megoldva a gazdaságos, nagyüzemi termesztési technológiája. Ráadásul nehezíti a helyzetet, hogy olyan halálos ellenségei vannak, amikkel a hagyományos módszerekkel, például permetezéssel nem lehet védekezni, emiatt sem lehet gazdaságosan termeszteni. Mi is csak kísérletezgetünk, hogyan is lehetne megoldani a termesztéstechnológiáját. Ráadásul a szelídgesztenye termés - a betegségeknek köszönhetően- évről évre jellemzően csökken, a különböző kártevők megölik a gesztenyefákat. Ezért egyre kevesebb a fákon a termés. Ami még tovább nehezíti a termesztést az az aszály, hiszen mesterséges öntözés nélkül ma már nem lehet mit kezdeni. 

Fertőző betegségek támadják a magyar fákat: csak így lehet védekezni ellenük

Ezek a növényvédelmi teendők a közterületeken.

Szeretik a magyarok a gesztenyéből készült termékeket

Magyarországon nagyon kelendőek a gesztenyéből készült termékek. A hagyományos gesztenyepürén kívül gyártanak például gesztenyés pogácsát, gesztenyés szendvicskrémet, és számtalan sós terméket is. Ugyanis a gesztenye hasonló, mint a kenyér, lehet édesen és sósan is enni. Ráadásul sokszínűen és változatosan felhasználható, és nem utolsósorban roppant egészséges is. Az ára azonban már annál borsosabb: az utóbbi 5-8 évben a gesztenye, mint alapanyag ára négyszeresére nőtt. Jórészt abból adódóan, hogy nincs kínálat. A boltokba például kilóját 2000-3000 forintért lehet kapni, ehhez képest viszont a püré ára viszonylag alacsony, boltokban 300-500 forintba kerül a 250 grammos kiszerelés.