2020. október 22. csütörtök Előd

Hírek - Élelmiszer

Jön az új harmincmilliárdos csomag - Nagyot lép az állami bank

Harmincmilliárd forintos forráskerettel heteken belül megújítja agrárfinanszírozási forgóeszközhitel-programjait az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MBF) Zrt. - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Sebestyén Róbert, a pénzintézet igazgatója. Az MFB olyan új hitelprogramok indítását is tervezi, amelyekkel a mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások (kkv) beruházási és fejlesztési igényeit finanszírozná. Sebestyén Róbert szerint az államnak főként a mikro- és kisméretű mezőgazdasági vállalkozások vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztési finanszírozásában lehet kiemelt szerepe, ahol a versenyszféra kevésbé aktív.
 
 

agrárszektor.hu: Bár a felvásárlási árak egy ideje esnek, az előrejelzések szerint hosszabb távon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős felértékelődésére lehet számítani. Ön szerint mi ennek az oka?

Sebestyén Róbert:  A felvásárlási árak időszakos trendeket követő változása az alapvető agrártermékek világpiacának és többek között ennek hatásaként a hazai piacnak is sajátossága. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés felértékelődésének nem mond ellent a felvásárlási árak jelenlegi csökkenő trendje, mivel az agrárágazat a GDP-hez való hozzájárulását meghaladó jelentőségű stratégiai nemzetgazdasági ágazat, helyét és szerepét hosszabb távú megközelítésben indokolt vizsgálni. Egyértelműen rögzíthetjük, hogy a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás ma már nemcsak piaci és népjóléti, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Gondoljunk csak a bolygónk kevésbé fejlett – rendszerint politikailag instabil, háborúkkal és menekültáradatokkal terhelt – térségeiben jelentkező élelmiszerhiányra. Hazánk szempontjából a biztonságos és jó minőségű élelmiszerellátás követelménye mellet más tényezők is az agrárágazat felértékelődésének irányába hatnak. Ezek közül legkézenfekvőbb a 2015–2020. közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló jelentős hazai és európai uniós támogatások hatása. Ezek között a szerkezetében és feltételeiben átrendeződött közvetlen támogatási rendszer önmagában is a termelésbővülést segíti, különösen az olyan élőmunka-igényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, valamint a gyümölcs- és a zöldségtermesztés. A közeljövőben megjelenő agrár- és vidékfejlesztési támogatási pályázatok további fejlesztéseket, beruházásokat tesznek lehetővé, ami szintén a termelés bővülését és technológiai színvonal fejlesztését szolgálja.

 

Mindkét támogatási rendszer a kis- és középvállalati szektorban működő agrárvállalkozásokat, ezen belül a mezőgazdasági tevékenységből hivatásszerűen élő gazdálkodókat preferálja. Megerősödésük a helyi gazdaság fejlődésének záloga, hiszen az állattenyésztés és más munkaigényes termelőtevékenység helyben hoz létre munkahelyeket, a megtermelt jövedelem a településen marad, és ott használják fel a gazdaság, a birtok fejlesztésére, illetve a fogyasztásra. A rendszerváltás utáni földkárpótlás és az agrárgazdasági privatizáció egyrészt előnytelen földtulajdonosi szerkezetet és a belső piac kiszolgáltatottságát, másrészt az exportpiac részleges elvesztését hozta maga után. Az agrárágazat jelenlegi kibocsátása az 1990-évek kibocsátási szintjét közelíti, Magyarország jelenleg nem használja ki agrártermelési potenciálját, azaz az ágazat növekedési tere rendelkezésre áll. Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági termelés 20%-kal, az élelmiszer-feldolgozás 14%-kal növekedhet 2020-ig. Piaci oldalon láthatók az erőteljes kormányzati törekvések az ágazat külpiaci pozícióinak erősítése és bővítése érdekében. Mindez az agrárium hiteligényének növekedését eredményezi.

agrárszektor.hu: Látszik, hogy az agrárium a bankoknál is felértékelődik, hiszen a pénzintézetek között az agrárügyfelekért egyre nagyobb verseny alakul ki. Melyek azok a tényezők, amelyek vonzzák a bankokat az agrárszektorhoz?

S. R.: A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő évek bebizonyították, hogy hitelezés szempontjából annak ellenére is, hogy az agrárium ki van téve a természeti tényezőknek, az egyik legkevésbé kockázatos nemzetgazdasági ágazat. A többségében mezőgazdasági kkv. szektorba tartozó társas vállalkozások csődrátája 2014-ben 3,3%-ra csökkent. A kkv. szegmensbe tartozó élelmiszer-feldolgozást is magában foglaló feldolgozóipari csődráta ezzel azonos szintű. A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya után megképzett értékvesztés fedezete 2014-ben 4,1%-ot tett ki, az agrárhitelezési piac visszajelzései alapján az egyéni mezőgazdasági vállalkozások nem teljesítő hiteleinek aránya 6–8% között mozog. Hozzáteszem, hogy a nem teljesítő hitelekből való megtérülés is magasabb arányú, mint más ágazatokban.

Az alacsonyabb kockázatnak számos oka van, amelyek visszavezethetők a felhasznált természeti erőforrásokra és a termelés alapját képező biológiai ciklusokra épülő folyamatos gazdálkodás követelményére. A mezőgazdasági tevékenységből nem lehet egyik napról a másikra kilépni, a gazdálkodó mindent megtesz kötelezettségei teljesítése érdekében, hiszen a termelőtevékenység folyamatosságának megszakítása hatalmas vagyoni kárt okoz, amit csak hosszú évek munkájával lehet helyrehozni. A termelési folyamat szinte minden szakaszában rendelkezésre áll adott szintű fedezet a mezei leltár, a lábon álló vagy éppen betakarított termés, az állatállomány vagy készletek formájában. A kedvező hitelezési kockázat, az erős támogatási háttér vezérelte hiteligény-növekedés együttesen teszik vonzóvá az agrárszektort a bankok számára.

agrárszektor.hu: Az agrárgazdaságban ugyanakkor jelentős szabályozási változások zajlanak, mivel átalakul az unió Közös Agrárpolitikája (KAP), és saját hatáskörben – például a földpiacon vagy az agrárpolitikai szempontrendszerben – a kormány is jelentős módosításokat hajt(ott) végre. Hogyan befolyásolja ez a banki hozzáállást, illetve az agrárágazati finanszírozási igényt?

S. R.: A szektoron belül az élelmiszeripar elsősorban a piaci kihívásokkal szembesül, ugyanakkor a mezőgazdasági termelő ágazat újabb szerkezeti átalakulás alanya. A szerkezeti átalakulás fő hajtóerői a földbirtok-politika, a 2014–2020. közötti időszakban érvényesülő Közös Agrárpolitika és a kapcsolódó hazai szabályozás, valamint az az agrárpolitikai cél, hogy meghatározó többségében a kis és közepes méretű gazdaságok adják a mezőgazdaság bázisát. A hatályban lévő hazai és az európai uniós agrártámogatási rendszer összhangban van, illeszkedik az agrár- és földbirtok-politikához. A közvetlen támogatásoknál legnagyobb hatással a területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése és a termelés diverzifikálása bír. Az előbbi esetében az 1200 hektár terület feletti földhasználatra eső támogatásrész teljes egészét elvonják és átcsoportosítják a kis- és közepes méretű gazdaságok munkaigényes termelő tevékenységeinek támogatására. A diverzifikálás, köznapi nevén a „zöldítés” pedig a kapcsolódó támogatási rész kifizetését több növénykultúra termeléséhez, illetve az agrárkörnyezeti állapot fenntartásához köti.

 

 

A területalapú támogatás felső korlátjának bevezetése szűkíti a kapcsolódó – elsősorban éven belüli – forgóeszköz-hitelezés terét a nagy birtokméretű gazdaságoknál. A „zöldítés” pedig hiteligénnyel jelentkezhet a kisebb birtokméreteknél, mivel több növénykultúra egyidejű termelése további eszköz- és közvetlen ráfordításigény finanszírozásával jár. Mindezek mellett az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó beruházási hiteligény növekedéssel a beruházási hitelek bővülésével is számolni kell. A bankok felmérték a változási folyamatokat. Elmondható, hogy nem csak az agrárium maga, hanem az agrárvállalkozások pénz- és hitelgazdálkodási sajátosságainak ismerete is felértékelődik.

agrárszektor.hu: Ön szerint az erősödő piaci verseny miként hat a kereskedelmi bankok finanszírozási stratégiájára?

S. R.: Az agrárvállalkozásokért folyó piaci versenyt erőteljesen befolyásolja az MNB Növekedési hitelprogramja (NHP). A közzétett adatokból látható, hogy az NHP I. és II. szakaszában az agrárágazat összességében 30%-kal részesedett a 2014. december 31-ig kihelyezett hitelekből. 2014. év végéig az NHP első két szakaszában a mezőgazdasági hitelállomány mintegy 50–55%-át, az élelmiszer-feldolgozás hitelállományának mintegy 25–28%-át tették ki a hitelprogramban felvett hitelek. Mindez azt jelenti, hogy az NHP egyik legnagyobb igénybevevő ágazata az agrárium. A kereskedelmi bankok az NHP rendkívül kedvező feltételei miatt elsődlegesen erre a refinanszírozási forrásra alapozva fejlesztik és helyezik ki mezőgazdasági hiteltermékeiket. Hozzá kell tenni azonban, hogy az NHP általános célú, hitelezést élénkítő jegybanki refinanszírozási forrás. Ezért a versenyben azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek az NHP kötött feltételrendszerén belül képesek az agrárágazat sajátos pénz- és hitelgazdálkodási igényeit kiszolgáló termékekkel megjelenni a piacon.

Időszerűsége okán is jó példa erre a területalapú támogatások megelőlegezésére kialakított éven belüli és éven túli futamidejű hitelkonstrukciók. Fontos megjegyezni azt is, hogy az NHP legfeljebb 2,5%/év mértékű ügyfélkamat érvényesítését engedi, amelynek fedezetet kell nyújtania az ügyleti kamatra és az igénybe vett intézményi készfizető kezesség díjára is. A mezőgazdasági ágazat mikro- és kisvállalkozásai sok esetben nem alkalmasak a mérlegszemléletű megközelítésen alapuló hitelminősítésre, és kiszorulnak az NHP alapú hitelezésből. Ennek oka az, hogy olyan kockázati besorolású ügyfélnek minősülnek, amelyek hitelezése csak az NHP-nál lényegesen magasabb ügyfélkamattal lehetséges. A helyzetet részben orvosolja az NHP+ programban rögzített kockázatátvállalás az MNB részéről. A jelenlegi körülmények között a kereskedelmi bankok klasszikus agrárhitel-termékei kiszorulnak versenypiacról.

agrárszektor.hu: Egyértelműnek tűnik, hogy az állam sem vonulhat ki az agrárium finanszírozásból. Az elmúlt időszakban - ahogy Ön is utalt rá - az MNB növekedési hitelprogramja a mezőgazdaságban valóságos sikertörténetté vált, a KA-VOSZ folyamatosan bővíti Agrár Széchenyi Kártya programját és az MFB is időről-időre kap agráfinanszírozási feladatokat. Milyen lehet az állami szerepvállalás a következő időszakban?

S. R.: Egyértelmű, hogy az NHP sikeresen vesz részt a mezőgazdaság finanszírozásában, ami különösen a beruházási hitelek állományában érzékelhető. Ugyanakkor a 2020-ig tartó KAP időszak most megjelent hazai jogi szabályozásának ismeretében várható, hogy első lépésként az éven belüli forgóeszköz finanszírozásban, majd - az agrár-és vidékfejlesztési támogatási pályázatok megjelenésével - a beruházás- és tartós forgóeszköz finanszírozásban kap újabb lendületet a hitelprogram. Ez önmagában – ha áttételesen is – jelentős állami szerepvállalásnak fogható fel.

A mezőgazdaságon belül felmerülnek olyan finanszírozási igények is, amelyeket a hitelezési kockázat, vagy az ismert hitelfeltételek mellett nem szolgál ki az NHP és a kereskedelmi banki szektor. Az állami szerepvállalásnak ott van helye, ahol a versenypiac egyáltalán nem, vagy csak részben szolgálja ki az egyébként agrárpolitikailag preferált igényeket. Ilyen például a kockázatkezelési korlátok miatt nem hitelezett mikro- és kisméretű – egyébként bizonyítottan aktív piaci termelőtevékenységet végző - mezőgazdasági vállalkozások, vagy a kevésbé jövedelmező állattenyésztés fejlesztésének finanszírozása. Ezek a helyi élőmunka lekötését, és az hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató kisvállalkozások megélhetését biztosító részterületek, egyúttal jelentős célterületei a 2020-ig tartó KAP időszak európai uniós és kapcsolódó hazai támogatásainak. Az állami szerepvállalásnak azt kell elősegítenie, hogy ezek a vállalkozások olyan finanszírozáshoz jussanak, amely lehetővé teszi számukra az agrártámogatások igénybe vételét és eredményes felhasználását.

 


agrárszektor.hu: Az állami struktúrán belül milyen agrárfinanszírozási területekre „szakosodhat” az MFB?

S. R.: Az MFB szakosított pénzintézet, az agrárfinanszírozásban is az előbb már érintett agrárpolitikai preferenciák mentén vesz részt. Értékes tapasztalatokkal rendelkezik e területeken, amit igazolnak a piacon eddig bevezetett agrárhitel programok is. Az MFB nem szűkíti le az agrárhitelezést a mezőgazdaságra, ennél szélesebb megközelítést alkalmaz, hiszen hitelprogramokat kínál mind az alapanyag-termelő, mind az élelmiszer-feldolgozó kkv-k számára, de az agrárpolitika által preferált ágazati körben a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és a véglegesen elismert termelői szervezetek részére is biztosít finanszírozást. Fontos hitelezési terület az olyan élőmunka-igényes tevékenységek finanszírozása, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ezen kívül az agrárberuházások és fejlesztések, valamint a birtokrendezés és fejlesztés is hiteligénnyel jelentkezik.

agrárszektor.hu: Az MFB-nél most három agrárhitel-termék, az Agrár Forgóeszköz, az Élelmiszeripari Forgóeszköz és a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram fut. Ezekkel mennyi forrást helyeznek ki, és mennyire tartja eredményesnek e programokat?

S. R.: Az MFB évek óta jelentős szereplője az agrárfinanszírozásnak, és termékein keresztül eddig is több milliárd forint kedvezményes forrást jutatott el a mezőgazdasági szektor szereplőihez. A most megújuló és heteken belül piacra kerülő hitelprogramok jellemző futamidejét kettő és hat év közé várjuk, a potenciális hitelfelvevők köre pedig a mezőgazdasági termelő és termeltető vállalkozásoktól, az élelmiszeriparon keresztül a zöldség-gyümölcs termelői csoportokig és a véglegesen elismert termelői szervezetekig terjed. Az új hitelprogramok a hasonló, illetve a korábbi termékekhez képest is lényegesen kedvezőbb kamatozással kerülnek várhatóan piacra. Ezért arra számítunk, hogy az agrárszektor szereplőinél jelentős érdeklődés lesz az összességében közel 30 milliárd forintnyi hitelforrásra. Emellett a megnövekedett kereslet kielégítésére szándékunkban áll az értékesítési partnerhálózatunkat is kibővíteni.

agrárszektor.hu: Az idén vagy hosszabb távon lesznek-e új MFB-s agrárhittermékek is? Az eddigi tapasztalatok alapján változhatnak-e a hitelfolyósítási feltételek?

S. R.: A versenypiaci helyzeten kívül az MFB számára is meghatározó a 2020-ig tartó KAP időszak magyar szempontból kedvező támogatási rendszere. Ez számos lehetőséget biztosít olyan új MFB hitelprogramok indítására, amelyek nem csak a forgóeszköz finanszírozást, hanem a kkv agrárvállalkozások élénkülő beruházási és fejlesztési tevékenységének finanszírozását is magában foglalják. Az MFB küldetése és feladata többek között a kis- és középvállalkozások, ezen belül a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének finanszírozása is. A hiteltermékek fejlesztése folyamatos, és olyan agrárhitel-termékek piaci bevezetése a cél, amelyek biztosítják a közvetlen, valamint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felvételét, eredményes felhasználását ebben a piaci szegmensben is. A hitelezési feltételek egyrészt lehetővé teszik az előbb említett piaci szegmens számára is a felvett támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő finanszírozási igények – saját erő, beruházási, tartós forgóeszköz hitelek – kiszolgálását, másrészt megoldást nyújtanak a működőképes, azonban a versenypiac részéről nem preferált kkv agrárvállalkozások hitelhez jutásához is. A hitelfeltételeknek a lehető legjobb módon igazodniuk kell az agrárágazat pénzügyi sajátosságaihoz.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu