2021. július 30. péntek Judit, Xénia

Hírek - Élelmiszer

Lejárt a hagyományos húsok ideje? Teljesen átalakulhat az egész élelmiszeripar

Az elmúlt 50 évben a globális húsfogyasztás mértéke majdnem a duplájára nőtt, ez a szám pedig egyre csak emelkedik. Azonban úgy tűnik, hogy a "műhús" is egyre nagyobb utat tör magának a piacon, hazánkban pedig néhány évvel ezelőtt kezdett el népszerű lenni. Persze üzletként sem utolsó, főleg, hogy a fejlett technológiának köszönhetően a fogyasztók úgy érezhetik, hogy környezet- és állatbarát módon táplálkoznak, közben pedig még a hús ízéről sem kell lemondaniuk. Kérdés, hogy ez valóban így van-e.
 
 

Már a gyorséttermekben is elérhető a "műhús", sőt, számos olyan étterem is létezik, ahol kifejezetten növényi alapú ételeket fogyaszthatnak el a vendégek. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi is az a "műhús", valóban fenntarthatatlan-e a hagyományos húsfogyasztás, vagy, hogy egyáltalán hívhatjuk-e "műhúsnak" ezeket a készítményeket, és mi az oka annak, hogy egyre jobban kezdenek elterjedni a növényekből és gombából készült termékek – ezeknek jártunk most utána. Rögtön az elején fontos megemlíteni, hogy már maga a "műhús" elnevezés is kérdőjeleket vet fel, hiszen ezek a termékek nem mások, mint növényi alapú fehérjekészítmények. A köztudatban ennek ellenére "műhúsként" terjedtek el, pedig valójában semmi közük sincsen a valódi húshoz - tudtuk meg Éder Tamástól, a Húsiparosok Szövetségének elnökétől.

Nevezzen a 2021-es Portfolio Agrárdíjakra!

Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.

A Portfolio az érdeklődéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2021. június 30-ig

A hagyományos húsfogyasztás fenntarthatatlan – vagy mégsem? 

A mai napig nem tisztázott, hogy az állattenyésztés a globális üvegházgáz-kibocsátásnak hány százalékáért felelős, nem beszélve a felhasznált ivóvízről. Ez azonban még a szakemberek között is megosztó: Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója úgy gondolja, hogy egyáltalán nem fenntarthatatlan a mai húsfogyasztás. Hazai szinten egy fő körülbelül 30 kg sertés és 30 kg baromfihúst fogyaszt el évente, míg a marhahús esetében ez mindössze 3,5 kg-ra tehető. Utóbbit sokan az egyik legnagyobb környezetkárosító tényezőnek tekintik a metánkibocsátás és a rengeteg felhasznált ivóvíz miatt, ám a szakember úgy véli, hogy ez koránt sincsen így, hiszen ebben az esetben is van ökológiai körforgás. Éder Tamás elmondása szerint felmerülhetne a fenntarthatatlanság problémája, ha a fejlődő világ lakói egyre több húst fogyasztanának és a termelés körülményei nem változnának, mivel így valós, komoly problémák keletkezhetnének. Ám mindez csak feltételes mód, hiszen hatalmas fejlődésen ment/megy keresztül az ágazat. Jelentősen kevesebb víz és energia kerül felhasználásra egy kilogramm húsra vetítve, mint néhány évtizeddel korábban. Hozzátette, hogy például a csonthéjasok előállításához jóval több vízre van szükség, mint például a csirke, a sertés vagy a kecskehús esetében, bár tény, hogy ez már nem mondható el, ha a marhákat vesszük figyelembe.

Az elmúlt időben pedig a legelők állapotának javítása kulcsszereplő lett, köztük hazánkban is. Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnök helyettese azonban már nem így látja a helyzetet: úgy véli, hogy lényegesebben fenntarthatóbbak lennének a növényi „húskészítmények”, hiszen így jóval kevesebb takarmány, ivóvíz kerülne felhasználásra, illetve bizonyos szempontokból egészségesebbek is. A legtöbb esetben pedig szinte megkülönbözhetetlenek a valódi hús ízétől ezek a készítmények – a szójából készült pörkölt például nagyon finom, és megszólalásig hasonlít a húshoz. A legtöbben érthető módon nem szeretnének lemondani az ízélményről, éppen ezért van egyre nagyobb igény azokra a "műhúsokra", melyek ízben, állagban és színben is olyanok, mint az igazi.

A marketing hatalma

Bár a szakemberek véleménye több szempontból is ütközik, egy valamiben nagyon is egyetértenek: a "műhúsok" azért kezdtek el népszerűbbek lenni, mert egyszerűen jó üzlet, jó marketingfogás, amire egyelőre vevők az emberek. Tehát mondhatni, hogy egyfajta divathulláma van. Dr. Friedrich László szerint bizonyos mértékben már most is konkurense a valódi húsnak, és egyre több húsipari cégnél kezdődtek el a fejlesztések ezen a területen. Ám, mint említettük, továbbra is vita tárgya, hogy például lehet-e húspogácsának, kolbásznak hívni azokat az ételeket, melyekben nincsen hús – ebben a döntésben pedig az Európai Parlament, Európai Bizottság és Európai Tanács is részt vesz. Valamint, az igények is egyre csak növekednek, és nem képesek mindenhol elegendő húst előállítani, így szükség van az alternatívákra – tudtuk meg Bányai Tibortól. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnök helyettese elmondása szerint vidéken, kisebb városokban vagy falvakban nem igazán elfogadottak még a növényi alapú fehérjekészítmények, a nagyobb városokban sokkal nyitottabbak rá az emberek. Ennek több oka is van, többek között az is, hogy vidéken a mai napig folyik hagyományos állattartás, és sok lakos saját magának állítja elő a húst. 

Milyen sorsuk van az állatoknak?

A legtöbben nem azért mondanak le a húsról, mert nem szeretik az ízét, hanem azért, mert sajnálják azt a rengeteg állatot, akiket nap mint nap lemészárolnak és borzalmas körülmények között tartanak – ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója szerint egyáltalán nem olyan drasztikus az állattartás, mint ahogyan azt sokszor láthatjuk. Tény, hogy vannak kivételek, ahol valóban horrorisztikus körülmények között nevelik az állatokat, de ez elenyésző. A szakember arról is beszámolt, hogy az európai vágóhidak korszerűek és fejlettek, nem egy olyan telep is létezik, ahol még játékokat is kihelyeznek a jószágoknak. Éder Tamás szerint valóban kiemelten fontos az állatjóléttel kapcsolatos érzékenység, éppen ezért is kezdett el fejlődni ez az ágazat. Egyre több probléma került a felszínre, melyek érzékenyen érintették az embereket, ám erre maga az ipar és a mezőgazdaság is jó választ adott, hiszen sokkal humánusabbá vált az állattenyésztés. Azt pedig mindenképpen szem előtt kellene tartani, hogy a magasabb állatjóléti feltételek bizony többletköltségek formájában jelennek meg.

Valóban egészséges a vegetáriánus/vegán étrend?

Vonzó és trendi lehet az, ha valaki növényi alapú vagy éppen húsmentes étrendet követ, egy bizonyos szintig pedig egészséges is, ám egyértelműen kijelenthető, hogy nem szabad szélsőséges irányba elmenni, a szervezetnek szüksége van a húsra, fehérjére, na meg persze növényekre is. Továbbá, a vegán életmód nem tesz jó az anyagcserének, valamint több fontos vitaminhoz, vashoz sem tudnak így hozzájutni és az esszenciális aminosavak is nagyon fontosak, melyeket szintén pótolni kell. A vegetáriánusok esetében azonban már kedvezőbb a helyzet, hiszen ők fogyasztanak tojást és tejterméket is, melyekkel a szükséges fehérjemennyiséget be tudják vinni a szervezetükbe. Bányai Tibor szerint azonban egészségesebb egy növényi alapú étrend, valamint jóval fenntarthatóbb is, hiszen nem fogy annyi víz és takarmány, mint a húsiparban, illetve a környezeti igénye is kisebb a növénytermesztésnek.

Miből készülhet "műhús"?

Számos variáció létezik, ám a legelterjedtebb növények, melyekből „hús” készül, az például a bab, lencse, borsó, csicseriborsó és a szójabab, valamint gombából is elő lehet állítani - ezen kívül igen magas a fehérjetartalmuk is. A növényi alapú eljárás mellett van egy másik módszer is, amikor nem növényi, hanem állatokból származó sejteket használnak a laborhús előállításához, ám ez egyelőre még kezdetleges fázisban van, nem is terjedt el.

Tényleg ebben van a jövő?

Ahogyan azt írtuk is, valamilyen szinten már most is konkurense a "műhús" a hagyományos húsnak, ám a szakemberek elmondása szerint valószínűleg ez nem egy végleges folyamat lesz. Növekedni fog a "műhúsok" iránti kereslet, de kiváltani egészen biztosan nem lehet majd a valódit. A tejek, tejtermékek esetében volt megfigyelhető, hogy az alternatív italok néhány polcot "elvettek", ám ez a húsok esetében már egyáltalán nem mondható el. A növényi alapú termékeket viszont jobban kellene támogatni, mert, ha növekszik a termelés, akkor olcsóbb és jó minőségű termékeket tudnak előállítani és kevesebb importra lesz szükség – ez pedig kevesebb kibocsátással és GMO-s, azaz genetikailag módosított termékkel járna - vélekedik a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnök helyettese. Azonban nem mindenhol lehet olyan növényeket előállítani, amelyekből "műhúst" tudnak készíteni. Hazánk termőterülete például nem igazán alkalmas a fehérjenövények termesztésére, ezt pedig a számok is jól mutatják: csicseriborsóból mindössze 70-80 hektáron folyik termesztés, míg a borsó esetében ez 10 ezer hektár, és lencsével sem vagyunk elárasztva.

Összességében tehát elmondható, hogy a "műhús" nem ördögtől való dolog, sőt, kifejezetten jól beépíthetőek az étrendünkbe, azonban még a szakértők között is megosztó. Az pedig tény, hogy az emberi szervezetnek szüksége van a fehérjére és a különböző vitaminokra, ásványi anyagokra, melyeket kizárólag növényekből és alternatív fehérjekészítményekből nem vagyunk képesek bevinni, de sokat számítana a környezetünknek és nekünk is, ha valamelyest a húsfogyasztásunkat csökkentenénk. Az egyensúly pedig ebben az esetben is fontos, nem szabad szélsőséges irányba elmenni, de érdemes nyitottnak lenni az újdonságokra.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu