2021. október 16. szombat Gál

Hírek - Élelmiszer

Soha nem látott siker a magyar borászatban: történelmet írt ez a vörösbor

Július elején a Decanter World Wine Awards versenyen az egri St. Andrea szőlőbirtok és pincészet Nagy-Eged dűlő egri bikavér Grand Superior 2017-es bora bekerült a világ ötven legjobb bora közé. A magyar borászat története legnagyobb sikerének kovácsa apa és fia, idősebb és ifjabb Lőrincz György. Összesen 45 hektáron gazdálkodnak, négy település – Eger, Egerszalók, Egerszólát és Demjén – határában. Kilenc dűlőn termesztenek szőlőt: a Magyalos-dűlőn, a Pap-Tag-dűlőn, a Ferenc-hegy-dűlőn, a Kovászó-dűlőn, a Hangács-dűlőn, a Boldogságos-dűlőn, a Kis-Eged-dűlőn, a Nagy-Eged-hegy-dűlőn és a Nagy-Eged-dűlőn.
 
 

A borászok szerint nagyon fontos, hogy a bikavérükkel versenyképesek legyenek a világon. Az egri bort is korszakos stílusban kell ma megfogalmazni, hogy össze lehessen kóstolni Burgundiával, Toscanával, Új-Zélanddal, Sonomával, a Napa Valley-vel, mindennel - írja az Index. Megjegyezték, hogy ma már nagyon magasak az elvárások és roppant fontos az egyensúly, a gyümölcshangsúly, a termőhelyarány és persze az érleltség is. Kitértek arra is, hogy mikre kell a hangsúlyt fektetni mind a vörösbor, mind pedig a fehérbor esetében: 

Két dolog van. A fehérboroknál elképesztően vibráló, feszes, nagyon tiszta és izgalmas borok, kevesebb hordóval, moderáltabb alkohollal, a vöröseknél pedig ott van még a gyümölcsfontosság, a jó ihatóság, a gyümölcsösség, az elegancia. A lényeg, hogy fennkölt örömmel, átlényegülve isszuk meg. Az a brutálkoncentráció a tanninból ma már nem kívánatos. Korszakunk divatos bora izgalmas, de nem nehéz. Nekünk, bortermelőknek ezt meg kell értenünk.  

A nívós londoni versenyen a Nagy-Eged dűlő Grand Superiorja bekerült a világ ötven legjobb bora közé. Magától értetődően vakpróbával, amire Lőrincz György azt mondja, hogy még szerencse, máskülönben esélyük sem lenne.

Bátran kimondhatjuk, hogy a magyar borok lényegesen jobbak annál, mint amilyen a hírük a világban. Két dolgot érzek, ami fontos lehet. Az egyik általános: az országimázsban előbbre kellene lépnünk, ez persze sok pénzbe kerül. Másfelől meg kellene találni azokat az értékes, elhivatott embereket, akik lelkesíthetők a magyar bor képviseletére. Mert megfigyeltem, hogy szinte mindenki elmegy a könnyebb irányba. Mármint a külpiaci kereskedő partnereink. Inkább eladja a dél-afrikait vagy az új-zélandit, mert az olyan érdekesebb. De amikor vakon kóstolnak borokat, a kóstolók megrendülnek a magyar boroktól. Voltam Belgiumban egy bemutatón, a Global Winery szervezésében, argentin, olasz, francia, új-zélandi, német, spanyol borok voltak ott, egyedüliként voltam magyar, megkóstolták a borunkat, addig nem volt baj, de amikor meglátták az árat a borlistán... Na, akkor lefagyott a mosoly az arcukról. Mert szerintük túl drága volt. És az ő fejükben az a képzet élt, hogy a magyar bornak nincs ára. Hiába vannak pazar villányi, szekszárdi, tokaji, somlói, egri boraink, azokat csak egy burgundi bor árának a töredékéért tudod eladni. És most nem is a burgundi csúcsborokról beszélek. Idő kell ahhoz, hogy megváltoztassuk a magyar borok imázsát. A külföldi borkedvelő el sem jut odáig, hogy megkóstolja a magyar bort. De ha megkóstolja, akkor viszont beleszeret  

- fogalmazott Lőrincz György.

Mint kiderült, régebben külön volt a szőlészet és a borászat, és több évtizednek el kellett telnie a rendszerváltás után, hogy belássák, a két szakterületet együtt célszerű oktatni. Ifjabb Lőrincz Györgyék évfolyama volt az első, amelyiken már összevonták a szőlészetet és a borászatot. Teljesen logikusan. Lőrincz doktor szerint az a négy-öt évtized, amit a létező szocializmusban töltöttek, akkora csapást mért a magyar szőlészetre-borászatra, hogy legalább kétszer annyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy helyreálljon az ágazatuk. Manapság, harminc évvel később is érezni az onnan eredeztethető berögzöttségeket. Generációknak kell lecserélődniük, mire a mentalitás megváltozik. Azért is nehéz a piacépítés, mert pont ezt a részét hanyagolták el, nem tudatosult bennük a kapitalista szemlélet, miszerint a piacba be kell fektetniük és építeniük kell. Még mindig csak ott tartanak, hogy termeljenek finom bort. Azt azonban el is kell adni. 

A családot egyébként nagyon meglepte, hogy bekerült a világ ötven legjobb bora közé a Nagy-Eged dűlő Grand Superior 2017-es egri bikavér. Mint mondták, még csak nem is gontoltak ilyesmire, hiszen korábban is próbáltak már bort küldeni a nyugati szakértőkhöz, de szóba se álltak velük. Nagy céljuk volt az is, hogy bekerüljenek egy komoly szaklapba, de az sem sikerült és csak álmodoztak a nagyobb sikerekről. Aztán július 7-én megérkezett az örömhír. 97 pontot kaptak a lehetséges 100-ból a borukra, ami azért is hatalmas szó, mert 97 és 100 pont között már nem aranyérmet adnak, hanem platinát. Ezeket a 97 pont fölötti borokat még egyszer összekóstolják, így kerültek be az első ötvenbe.

Ötvenhat ország 18 094 borából az ötven kiválasztott közé kerülni… megrendítő. Magyar vörösborral a történelemben először történt meg ilyen. Ebben az a különleges, hogy nem valamelyik világfajta vagy egy bordeaux-i cuveé kapta ezt az elismerést, hanem egy olyan bor, ami hungarikum. A mi egri bikavérünknek a legfontosabb összetevője a kékfrankos, aztán merlot, cabernet franc és cabernet sauvignon. Ez a négy szőlőfajta  

- mesélte örömtelien Doktor Lőrincz György fia. 

Egyébként nem akármekkora területen, összesen 45 hektáron gazdálkodnak, négy település – Eger, Egerszalók, Egerszólát és Demjén – határában. Kilenc dűlőn termesztenek szőlőt: a Magyalos-dűlőn, a Pap-Tag-dűlőn, a Ferenc-hegy-dűlőn, a Kovászó-dűlőn, a Hangács-dűlőn, a Boldogságos-dűlőn, a Kis-Eged-dűlőn, a Nagy-Eged-dűlőn és a Nagy-Eged-hegy-dűlőn, amely Eger emblematikus dűlője. Nem véletlenül, hiszen Közép-Kelet-Európa legmagasabban fekvő pontja, ahol még szőlőt termesztenek: 501 méter magasan van az utolsó szőlőtőke. Ráadásul Eger és környéke nagyrészt vulkanikus talaj, riolittufa, és ennek a borvidéknek a szívében van egy tengeri üledékes mészkőhegy. Nagyon régen nyilván a Pannon-tenger hullámzott ott.

St. Andrea központjába, a pincében számos hordó található, az 500 literes hordó a legáltalánosabb, de mellette van egy 2000, majd egy 2500 literes is. De vannak kisebb, burgundi típusú hordóik is, ami azért fontos, mert szeretnék fajtákhoz igazítani a hordóikat. Nem véletlen, hogy Burgundiában a legjobb chardonnay és pinot noir borokat kis hordókban érlelik. 

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu