2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Élelmiszerpiac

Az egészségre is veszélyes lehet a hamis kínai méz

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen, ugyanis az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egészségre nézve is kockázatot hordozhatnak. A két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. Emellett dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A hamisított, szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott méz térnyerése az EU belső piacán komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai méz-előállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen „méznek” nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű „mézeket” sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelöléssel látják el. Ez ellen próbál fellépni a NAK és az OMME közösen, és kéri az EU-t, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjen fel a külföldről beáramló hamis méz ellen - írja a NAK közleményében. 

Az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága ,komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében

az EP egységesen fel akar lépni többek közt a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Továbbá az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak. Ezen túlmenően pedig minden esetben a kaptárból kikerülést követően biztosítható legyen a mézek azonosítása, növényi eredet szerinti besorolása, hazai és import mézeknél is.

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz, például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, OMME megyei szaktanácsadók, üvegforgalmazók.

További tervek
Az egy főre jutó hazai mézfogyasztás 0,7 kilogramm évente, ami alacsony a nyugat-európai tagállamok 2,5-2,7 kilogrammjához képest. A két szervezet ennek javításán is dolgozik, közös kampányok szervezésével. A NAK a Vidékfejlesztési Program tervezésekor a méhészek észrevételeit közvetítette a döntéshozók felé, ennek köszönhetően jelentős források nyíltak meg az ágazat számára, valamint a földforgalmi törvényben figyelembe vették a méhészek igényét (1 hektárig mindenki vehet földet a lakóhelytől számított 20 km felett is), a zöldítési programba pedig bekerülhettek a méhlegelőnek alkalmas növények is, mint például a gyógynövények.

A méhek általi beporzástól a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában. A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását, fontos lenne, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu