A tárca közleménye szerint az előzetes adatok alapján az 1990-es bázisévhez képest ez már 37 százalékos csökkenést jelent. Ágazati bontásban az ipar 18 százalékkal, a mezőgazdaság 12 százalékkal, a hulladékgazdálkodás 1 százalékkal okozott kevesebb környezetterhelést az elmúlt évben, mint tavalyelőtt. A közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás kisebb mértékben emelkedett. A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akcióterve az egyik legnagyobb szennyező közúti forgalom zöldítését kiemelt célként kezeli, erre szolgál egyebek mellett a Zöld Busz Program is - jelezte a minisztérium.

Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (ETS) nyilvántartott hazai vállalkozások összes kibocsátása 12 százalékkal esett vissza 2022-ben. Az energiaszektorból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 5 százalékkal mérséklődött. Az Eurostat júniusi közlése szerint tavaly a Benelux-államok után Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben, 8,6 százalékkal az energiahasználatból származó szén-dioxid-kibocsátását - ismertette az EM. A véglegesnek tekinthető kibocsátási adatok 2024 tavaszán állnak majd rendelkezésre.

Magyarország az elmúlt években globális szinten ritkaságszámba menő módon folyamatos gazdasági növekedés mellett tudta fokozatosan visszaszorítani üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Az előzetes adat szerint az 1990-es bázisévhez mért csökkentés összességében már 37 százalékos. Belátható közelségbe került tehát a hatályos vállalás szerint 2030-ra kitűzött 40 százalékos mérték. Az Energiaügyi Minisztérium a Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg zajló felülvizsgálata során ezért is javasolja a magyar kibocsátás-csökkentési célszám 50 százalékra emelését - írta közleményében a tárca.