Lecserélheti sok magyar gazda a takarmányát: ez lehet a jövő?
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
Legfrissebb híreink fenntarthatóság témában: az Agrárszektor Fenntarthatóság rovatában minden információt megtalálsz, amire a fenntartható gazdálkodáshoz szükség lehet, elérheted az egyes cégek fenntarthatósági vállalásairól szóló híreket, minden aktuális, a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésről, szabályozásról azonnal értesülhetsz. Tudj meg mindent és legyél naprakész környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatóság témákban.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
A fenntarthatósági elvárások lehetnek racionális irányok is, hiszen nagyon komoly költségcsökkentést tudnak jelenteni.
A koronavírus-járvány és a háborúk előtt stabilak voltak az energiaárak, utána viszont igazi árrobbanásokkal kellett szembenézni, de ez jövőre megváltozhat.
Az ízeltlábú-biomassza csökkenéséért legnagyobb mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés tehető felelőssé.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
Európában is úttörő kezdeményezés valósulhat meg 2030-ra Észak-Franciaországban.
A csomagolóanyagok új korszakát hozzák el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.
Szemléletformáló reform projekt megvalósítására kapott vissza nem térítendő európai uniós támogatást az Agrárminisztérium.
A Föld országainak át kell alakítaniuk a mezőgazdaságukat és élelmiszeriparukat az élhetőbb jövőért.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
A mélyfekvésű területen tevékenykedő gazdák körében végzett felmérést az Agrárkamara.
Évtizedekig a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs/szenázs volt a tejtermelés alapja hazánkban.
Tudományos eredmények segítik a nitrát rendelet felülvizsgálatát, jelentős változások történtek a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében.
A hagyományos papírtermékek gyártása és használata jelentős környezeti terheléssel jár.
Nagyon rossz állapotban vannak hazánk felszíni vizei, a helyzet kezeléséhez komplex megoldásra lenne szükség.
Jelentős mértékben csökkentenék a döntéshozók a csomagolási hulladék mennyiségét az EU-ban.
Uniós számvevőszék: számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegességet érjen el.
Egyes tanulmányok szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Hazai szennyvíztisztítók mikroműanyag-méréseinek eredményeit mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
A hazai fejlesztésű okos bóját nemcsak a vízminőség mérésére és ellenőrzésére lehet használni.
Az agrárközgazdász szerint biztosra vehető, hogy az árrésstop még hosszú hónapokig velünk fog maradni.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
A sütőtökkel kapcsolatban vannak félreértések, nem kell ugyanis megvárni a dércsípést.
Európában a növényvédőszer-gyártók egyre inkább a biológiai alapú szerek irányába fordulnak.
Veterán korú, de szép állapotú traktorokat tekinthettek meg az érdeklődők Miskolcon, a régiségvásáron.
Egy veteményeskerttől sokkal többet kaphatunk, mint a szendvicsekre kerülő friss uborka, paprika vagy paradicsom.
2025. szeptember 9-10-én megrendezésre kerül a VI. ÖKO Expó Kiállítás és Konferencia