
Nagy a készültség: visszatartják a vizet Magyarországon
Az elmúlt hetekben sokaknak feltűnt, hogy a Zagyva szinte csak a meder alján csordogál.
Legfrissebb híreink fenntarthatóság témában: az Agrárszektor Fenntarthatóság rovatában minden információt megtalálsz, amire a fenntartható gazdálkodáshoz szükség lehet, elérheted az egyes cégek fenntarthatósági vállalásairól szóló híreket, minden aktuális, a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésről, szabályozásról azonnal értesülhetsz. Tudj meg mindent és legyél naprakész környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatóság témákban.

A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű állami erdők egy részében.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály, a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Több mint 30 ezer köbméternyi szennyezett talajt szállítottak a környékbeli termőföldekre a kínai BYD szegedi gyárépítésének helyszínéről.
A tó közvetlen környezetében található vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt másfél évszázadban 60 százalékkal csökkent.
A természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége nagyon szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Gajdos László hangsúlyozta, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma.
Ha nem sikerül megállítani az aranyszínű sárgaság terjedést, akkor néhány év alatt a teljes magyar borágazat veszélybe kerülhet.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
Több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány 2015 és 2026 között azokból az osztrák bányákból, amelyek azbesztszennyezéssel hozhatók összefüggésbe.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
A beavatkozás nemcsak a horgászat szempontjából elengedhetetlen, hanem ökológiai okokból is életmentő.
Sok minden múlhat azon, hogy a gazdálkodók képesek lesznek-e komplex rendszerként kezelni a talajt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Az előrejelzések és a szakértők szerint egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében.
Az aszály leküzdésére kialakított duzzasztóműveknek lehetnek pozitív és negatív hatásai is.
Nemzetközi becslések szerint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás következményeinek mintegy 90%-a valamilyen módon a vízhez köthető.

A vidéki generációs megújulást sokan leegyszerűsítik a fiatal gazdák kérdésére, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Az ASP házi sertésekben való megjelenése az ágazat egyik legsúlyosabb próbája az elmúlt évtizedekben.
Rendkívül rossz évet zárt a Bonafarm Csoporthoz tartozó több cég is 2025-ben, itt a beszámoló.
Ezekre a kulcslépésekre van szükség, hogy az új termény kártevőmentes környezetbe kerüljön.
A magyar baromfiipar meghatározó szereplői közül több vállalat is kimagasló eredményekkel zárta a 2025-ös üzleti évet.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.