Legfrissebb híreink fenntarthatóság témában: az Agrárszektor Fenntarthatóság rovatában minden információt megtalálsz, amire a fenntartható gazdálkodáshoz szükség lehet, elérheted az egyes cégek fenntarthatósági vállalásairól szóló híreket, minden aktuális, a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedésről, szabályozásról azonnal értesülhetsz. Tudj meg mindent és legyél naprakész környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatóság témákban.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik szükséges eleme a stressztűrő növényekre való váltás.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása egyre világosabban jelzi, hogy a száraz időszakokra való felkészülés ma már a gazdálkodás alapfeltétele.
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Az elmúlt hetekben sokaknak feltűnt, hogy a Zagyva szinte csak a meder alján csordogál.
A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű állami erdők egy részében.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály, a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása.
Több mint 30 ezer köbméternyi szennyezett talajt szállítottak a környékbeli termőföldekre a kínai BYD szegedi gyárépítésének helyszínéről.
A tó közvetlen környezetében található vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt másfél évszázadban 60 százalékkal csökkent.
A természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége nagyon szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Gajdos László hangsúlyozta, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma.
Ha nem sikerül megállítani az aranyszínű sárgaság terjedést, akkor néhány év alatt a teljes magyar borágazat veszélybe kerülhet.
A „No Mow May” mozgalom az utóbbi évek egyik legnépszerűbb és legvitatottabb kertészeti trendjévé vált.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az automatikus mérések több szempontból is jelentősen segítik a telepvezető döntéseit.
A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben szinte mindenki nevezi, a földieper - gondozása a nyári betakarítással nem ér véget.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
