Az élelmiszerek több, mint 95 %-át a talajból nyerjük, beleértve a takarmánnyal etetett állatokat is - írta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Vagyis minden élelmiszer lényegében a talajból indul, legyen az növényi vagy állati eredetű. A biztonságos és tápláló élelmiszerekhez egészséges és termékeny, szerves anyagokban gazdag talaj szükséges.

A talaj típusától, a domborzati és éghajlati viszonyoktól, a növényzettől és egyéb tényezőktől függően, akár 400-1000 évig is eltarthat kétujjnyi vastag talaj létrejötte. A Föld talajának a 33%-a folyamatosan romlik, és évente 50 ezer négyzetkilométernyi területet veszítünk el. A talaj 45%-ban ásványi anyagokból, 25%-ban vízből, 25%-ban levegőből és 5%-ban szerves anyagból áll.

A fának általában akkora gyökérzete a talajban, a föld alatt, mint a fakorona nagysága a föld felett. Ha legközelebb lát egy terebélyes fát, képzelje maga elé, mi­lyen hatalmas gyökérzete lehet a felszín alatt.

A talajok termőképességét a humusz tartalmuk nagyban befolyásolja. A humusz a talaj szerves anyaga, mely a talajba kerülő szerves maradványok (így például az avar, az elhalt gyökerek és szármaradványok) mikrobiális lebontása és átalakulása során a talajban képződik. A humusz segít megőrizni a nedvességet és a tápanyagokat a talajban.

Az emberi élet elképzelhetetlen víz nélkül, hiszen a víz a Földi élet alapja, mindenhol és mindenben ott van. Megtalálható a növényekben, az állatokban, a levegőben, a kőzetekben, ásványokban, az emberben és a talajban. Számos a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumot is a talajélőlényekből vontak ki, mint például a sztreptomicint és a neomicint.

Magyarország ivóvízkészletének több mint 95%-a felszín alatt található, vagyis a talajban. A többi a felszínen, vagyis a folyókban és tavakban, illetve a levegőben található. "A talaj szolgáltatja a növények számára a vizet, illetve a talajba fúrt kutakból itatjuk az állatainkat, de az ember is a talaj által megszűrt és tisztított vizet issza legnagyobb részt. Vagyis a talajt egy hatalmas víztározónak is mondhatjuk, ami friss, iható vizet szolgáltat minden élőlénynek, legyen az növény, állat vagy ember. Éppen ezért a talajt ne szennyezzük, mert azzal az ivóvízkészleteinket is tönkretesszük. A talaj 0-100 cm-es rétegének pórusterébe elvileg a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada egyszerre beleférne." (Várallyai)