V. Németh Zsolt a Fehér- és Fekete-Körös deltájában elhelyezkedő védműnél közölte: bár úgy tűnik, az árvizek korszaka véget ért, és helyette a vízvisszatartás kérdése kerül előtérbe, a veszélyérzet nem csökkenhet. Tavaly az évtized árvize vonult le a Dunán, miközben a Tiszán azzal egyidőben aszályhelyzet volt - emlékeztetett. Magyarország területének több mint fele veszélyeztetett az ár- és belvíz miatt, viszont - "ami eredmény" - ennek a területnek a 97 százaléka töltésekkel védett - mondta, hozzátéve: a folyók árterületén mintegy 700 település, csaknem 2000 ipari létesítmény található, körülbelül 7,5 millióan élnek ott. Hozzátette, a vízvisszatartás kérdése nem napjainkban kezdődött, ahhoz is fel kell használni a vízügyesek tapasztalatát

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szükségtározó megnyitása előtt elmondta, az elmúlt 15 év rekord árvizeket hozott, amelyek hatására mintegy 400 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és egyéb változtatások történtek. Hangsúlyozta, hogy a tározók megnyitását össze kell hangolni, hiszen azok nemcsak lokálisan, hanem az egész Tisza-völgyben éreztetik hatásukat. Ebből a célból jött létre a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ, amely digitálisan számítja ki az optimális nyitást, a legkisebb védekezési költségeket.

A modellalapú vízgazdálkodással lokalizációs tervek is készültek, amelyek egyebek mellett megmondják, ha elszakad a töltés, milyen mély és milyen sebességű víz várható, hogy lehet ott kimenekíteni az embereket. A változtatások része volt a mintegy 4600 fős vízügyi állomány szerkezeti átalakítása is - mondta, hozzátéve: az ágazat közel áll ahhoz, hogy behozza azt a lemaradást, amely a klímaváltozás előtt érzékelhető volt.

Azt is vizsgálják, hogy az árhullám levonulását követően, a tározó leürítésekor milyen lehetőség nyílik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyeztetett helyi vízvisszatartás megvalósítására.