2022. január 27. csütörtök Angelika

Hírek - Föld

Aggódnak a szakemberek: nem a túl sok, a kevés víz az igazi baj Magyarországon

Aggasztóan sok hiányterületet tárt fel egy vízügyi szakmai konferencia. A szakemberek szerint a következményekkel pedig végre tettekkel kellene szembeszállni, nem pedig hangzatos szólamokkal. Mint kiderült, a Magyarországon tapasztalható vízhiánynak csak egyik oka a klímaváltozás.
 
 

Váradi József, a Vízügyi Tudományos Tanács elnöke szerint Magyarországon a kevés víz problémája már ma is súlyosabb, mint a sok víz kezelésének kérdése. A szakember ezt egy, a témával kapcsolatban nemrég megrendezett konferencián jelentette ki. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője – Váradi Józseffel egyetértve – úgy fogalmazott, hogy az árvizeknél nagyobb károkat okozó aszályért nem csupán a klímaváltozás felelős. A szakember szerint a glasgow-i klímakonferencián a hiányosságok mellett több kérdésben hangzott el előremutató megállapítás is – írta meg az Infostart.

A vízkészletekkel való gazdálkodás képessége a fenntartható fejlesztés-fejlődés alapja. Ezt tényként támasztja alá, hogy a fenntartható fejlődés 17 célterülete közül a víz 15 célterület teljesítésének feltétele. A sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz hármas tématerülete az, amit a vízgazdálkodás terén meg kell tudnunk oldani

– jelentette ki Váradi József.

A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke szerint többen is egyetérthetnek azzal a véleményével, mely szerint azért is nehezebb a kevés víz problémáját rendezni, mert az "sok kézben" van, míg a sok víz problémája megoldásának kulcsa egyben. A szakember elmondása alapján a küzdelem trendjeinek alakításában Magyarország éllovas, a magyar szakembereket nemzetközileg is elismerik. Most viszont már nem csupán intézkedési programokra lenne szükség, hanem végre meg is kellene valósítani őket.

A víz szűkösségével összefüggő problémákat sorolva a következőkre tért ki:

  • a Velencei-tó vízhiánya,
  • a folyók hajózhatósága,
  • a homokhátság élhetővé tétele,
  • a holtágak használati problémája,
  • a természet értékeinek veszélyeztetettsége,
  • a Balaton vízpótlása,
  • a Balaton-vízhez való hozzáférés kérdései,
  • a települési vízgondok,
  • a termálvíz túlhasználtságának félelmei,
  • valamint az öntözési lehetőségek korlátai.

Váradi József ezek mellett külön kiemelte a mezőgazdaság vízhiányát is. A szakember beszélt arról is, hogy az ajánlásaikat el fogják juttatni a döntéshozókhoz.

Láng István előadásában kifejtette, hogy az aszály miatt emberi életek közvetlenül nincsenek veszélyben, de a következményei ennek a jelenségnek a legnagyobbak és a legdrágábbak. A szakember szerint a számokat 30 éves távlatban már érdemes megnézni: kijelenthető, hogy a kifizetett aszálykárok értéke kétszerese az árvízkárokénak. Ezt valahogy nem vesszük észre, a fű alatt elmegy a magyar gazdaságban – mondta Láng István, hozzátéve, hiába folyik be sok víz Magyarországra, mégis egyre nagyobb területen nehezült meg a vízkészlet elérhetősége.

A vízhiány leggyakrabba emlegetett okai – így például klímaváltozás – mellett mások is vannak. Láng István elmondta, hogy az Alföld jelentős részén a vízkészlet azért érhető el nehezen, mert a kiskörei vízlépcső alatt a szabályozások nyomán olyan medersüllyedés történt, hogy annak sok helyen vízhiányos helyzet lett a következménye. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője hozzátette, hogy a klímaváltozás ott érhető tetten, hogy a folyók "karakterisztikája" megváltozik, "a szélsőségek mellett a középvízszint lesüllyed", miközben az öntözés iránti igény pedig jelentősen megnő.

Vannak olyan területek, ahol nem tudunk biztosítani öntözővizet, ezért volt az a konfliktus, hogy a kutakból, a talavízből próbálták megoldani az öntözési problémákat, ami viszont természetesen a vízkészletek rovására is megy

– jelentette ki Láng István.

A szakember kitért arra is, hogy a kiszáradással együtt az életterek is megváltoznak. A vízhiányokkal hosszabb távon számolva az, hogy védjük a természetet, önmagában még nem lesz elég, mert nem az a természet fog "visszajönni", amit akarunk. Ez elmondható több esetben is:

  • a gyalogakác árvízvédelmi problémákat okoz és nagy mértékben csökkenti a biodiverzitást,
  • a japán keserűfű átláthatatlan dzsungeleket képez a hullámtereken, ezzel okozva nagy problémákat.

Láng István a sík területen létesítendő víztározók problémájára is kitért, szerinte nem megfelelő mennyiségű vízutánpótlás esetén a tározókban lévő víz minősége romlik. A halastavakhoz sem nyúlt hozzá senki évtizedek óta, pedig a legtöbbjük árvízvédelmi céllal épült. Az elmúlt 40 évben óriási mértékben veszett el a tározási kapacitás – mutatott rá a szakember, példaként hozva fel azt a tényt, hogy 2019-ben egyetlen árvízben nyolc tározó-halastó szakadt át. A halastavak feltöltésével azok elveszítik árvíztározó szerepüket – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárium 2022

    A tavasz meghatározó agrárgazdasági  rendezvénye április 6-án!

    Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től

    Ingyenes online klub 02.22-én!