Kapkodnak ezért az élelmiszerért a magyarok: ezt veszik most rengetegen itthon

Kapkodnak ezért az élelmiszerért a magyarok: ezt veszik most rengetegen itthon

Most már tényleg csak napok választanak el minket karácsonyig, ami egyúttal azt is jelenti, hogy megrohamozzák a vásárlók a halpultokat. Az ikonikus halászlé nélkül nehéz lenne elképzelni az ünnepeket, annak ellenére, hogy egyébként az év többi időszakában nem igazán kapkodunk a halakért. Az idei év próbára tett mindenkit, termelőt, kereskedőt és vásárlót egyaránt, ez alól persze a halágazat sem kivétel. A nagy élelmiszer-drágulások és energiaválság közepette pedig sokakat érintő kérdés lehet, hogy vajon mennyivel kell többet fizetni az ünnepi halért? Az alábbi cikkünkből erre választ kaptunk, és arra is, hogy milyen szörnyű pusztítást végzett az aszály a tógazdaságokban.

Mi, magyarok nem eszünk túl sok halat, amit jól alátámaszt az is, hogy évente átlagosan 6,5 kilogramm halat fogyasztunk el fejenként, a 20 kilogramm/fős uniós átlaghoz képest. Az év ezen időszakában viszont fellendül a halfogyasztási kedv, hiszen az említett 6,5 kilogrammnak a 30-40%-át ilyenkor esszük meg, hiszen a karácsony a mi tradicionális halas ünnepünk - tudtuk meg Lévai Ferenctől, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatójától. A legkedveltebb halfajta a magyarok körében nem meglepő módon a ponty, ami azért alakult ki, mert pont ez a fajta jut eszünkbe akkor, ha halra gondolunk. A legjelentősebb tenyésztett, az egyetlen háziasított halfajunk. Mondhatni azt is, hogy a ponty a mindenevő "vízisertés". Karácsonykor a ponty körülbelül 60%-a konyhakész állapotban érhető el, a maradék 40% pedig élő hal. Ezen kívül egyébként a hazai akvakultúrás zárt, melegvizes rendszerekben termelnek még afrikai harcsát, tokféléket, sügérféléket, és minimális mennyiségű pisztrángot is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egy átlagos évben mintegy 15 ezer tonna a pontytermelésünk. Büszkék vagyunk arra, hogy ez az ágazat az, a rendszerváltás óta, ahol nem csökkent a terület és a termelés sem. Ezt tartani is tudtuk, de most nagy a baj. Idén kb. 30%-kal kevesebb termeltünk, a Dunántúlt teljesen kiütötte az aszály, az ország többi területén pedig komoly nehézségeket okozott. A növények napokat kibírnak víz nélkül, a halak viszont egy órát sem

- fogalmazott a szakember.

Hozzátette, hogy amikor csökkennek a vizek, akkor nem csak az alacsony vízszinttől szenvednek. Ilyenkor pedig nagyobb veszélynek vannak kitéve a halak, mivel a sekély vízben sokkal jobban tudnak rájuk vadászni a halevő madarak és állatok is, tehát az élettér mellett a védelem is jelentősen csökkent számukra. Ezen kívül a legmelegebb vizekben kevesebb a természetes haltáplálék és a takarmányok is rosszabbul hasznosulnak. Így hát a természetvédelmi nyomás is nagyobb lett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tehetetlenek a termelők

Az aszály ellen nem tud semmit sem tenni az ágazat. Se koncepcionális, se pénzügyi opcióink nincsenek. Az utolsó 15 évben Magyarországon csökkent a vízmennyiség és nőtt a hőmérséklet. Óriási probléma az, hogy hol tározzuk a vizet, duzzasztó -és tározóhiány van. Egyszerűen átfolyik az országon a víz és nem tudjuk megtartani, de még nagyon a talajvizet sem. Nagyon fontos lenne a halastavakból az iszap kikotrása. Így lehetne a leggyorsabban növelni a víztározó kapacitást

- vázolta a helyzetet Lévai Ferenc.

Kitért arra is, hogy minden nap 1,5-2 centiméter víz párolgott el. Nagyon fontos lenne, hogy állami eszközökkel tározzák mindenhol a vizeket, ahol csak lehet, és itt is tartsák. Mint fogalmazott, ami innen kifolyik, haszontalan, nem használható, nem termel energiát. Arról nem beszélve, hogy rengeteg élőlény élőhelyéül szolgál, ráadásul több védett faj is megfordul a vizeknél. Ez pedig nagyon rossz irányba vezethet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg nem éri meg ezzel foglalkozni?

Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a legfontosabb az lenne, hogy a halastavi termelőkapacitásokat megőrizzék. Romániában például halhiány lett. Hogy miért? - tette fel a kérdést. Azért, mert nem érdemes foglalkozni vele, nincsen a halastavakra területalapú támogatás. Leeresztik, felszántják, mert a növénytermesztést támogatják igazán. Ebben a nagy inflációban pedig minden nyereség elment az ágazatból. Nincsen tartalék, mindenki évről évre él.

A legnyavalyásabb szántó is kap hektáronként 40-60 ezer forintnyi támogatást. A mi esetünkben ez aligha mondható el, pedig megjegyezném, hogy a legtöbb halastavunk védett, ennek ellenére szinte sehonnan nem látunk egy fillért sem. Kétségtelen, hogy a legszegényebben támogatott terület ez, pedig nem vitathatóan a halastavi extenzív termelés a legzöldebb forma.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen árakra számíthatnak a vevők?

Pontos árakról nem lehet beszélni, az viszont elmondható, hogy nagyjából 30-40%-os áremelkedés várható. Sok függ attól, hogy hol vásárolja meg az ember, hiszen a kereskedőket nem tudják befolyásolni a termelők.

Létezik a HalPéntek nevű honlap, azon belül pedig találhatunk egy halas Magyarország térképet, amin látható az összes halbolt és azok is, akik alkalmakként árulnak halat. Azt tudom tanácsolni, hogy aki teheti, menjen termelőhöz, olcsóbb lesz, mint például egy multinál. 24-éig még mindig van időnk, aki tudja, vegye meg a halat minél előbb, és ne karácsony előtt 1-2 nappal rohamozza meg a boltokat. Minden nap van friss hal a piacon, bőséges a választék, és lesz itthon elegendő hal

- hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc.

Elmondta azt is, hogy az ágazatnak nagyon fontos az, hogy az itthoni igények legyenek első körbe kielégítve. Mint fogalmazott, addig nem jöhet szóba export, míg a magyar embereket nem szolgálták ki. A belföldi az igazi piac, az export mindig esetleges.

Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 30. 06:03