2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Föld

Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek

A talajok képezik az élelmiszereink alapját, szűrik és tárolják a vizet, élőhelyet biztosítanak számos faj számára. Sajnos jelentősen romlik a talaj állapota világszerte, ez pedig Európában, azon belül Magyarországon sem kivétel. Hazánkban nem túl biztató a helyzet, intő jel lehet, hogy a szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének mintegy negyede valamilyen mértékben már erodálódott, azaz elpusztult. De mi lehet ennek az oka? Hogyan járulunk hozzá az ekkora mértékű romláshoz? Tehetünk egyáltalán valamit ellene? Ezekre a kérdésekre kaphatjuk meg most választ.
 
 

Röviden, a talajvédelem létfontosságú, nagyon nagy szükség lenne a talajerózió csökkentésére, és az újgenerációs szennyezőkre való odafigyelésre (tehát a talajokban felhalmozódó és nehezen lebomló szerves fluorvegyületekre). A talaj jelentős szerepe okán célzott védelmet és fenntartható földhasználatot igényel. De miért fontos a talaj és vele együtt a megfelelő talajvédelem, használat? Először is érdemes tisztázni már a legelején, hogy:

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Tulajdonképpen mi is az a talaj?

Ha tankönyvien fogalmazunk, akkor mondhatjuk, hogy a Föld legkülső szilárd burka, aminek az egyik legalapvetőbb tulajdonsága a termékenysége és természetes megújuló képessége. Tehát az, hogy kellő időben és mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. Ez azonban még mindig nem fedi le teljesen a valóságot, hiszen amellett, hogy az emberek és az állatok számára biztosítja a táplálékot, a többi természeti erőforrással kölcsönhatásban a földi lét nélkülözhetetlen eleme. Ez a sokoldalúság viszont csak akkor maradhat meg, ha észszerű és fenntartható használattal és persze védelemmel őrizzük meg a talaj állapotát, valamint biztosítjuk a megújulásához szükséges feltételeket. 

Nem minden a gazdasági érdek

Minden évben nagyértékű talajfelületeket használunk különböző (akár rövidtávú) gazdasági célokra, mint például lakásépítés, ipar, úthálózat stb. Szem előtt kellene tartani azt, hogy a termőképességet hosszú távon fent lehessen tartani – ezek a munkálatok pedig nem mindig teszik ezt lehetővé. A szakszerűtlen talajhasználat és agrotechnika - művelés, trágyázás, növényvédelem - szintén talajromláshoz, talajpusztuláshoz vagy talajterheléshez vezethet. Éppen ezért csakúgy, mint a víz vagy a levegő esetében, védelemre van szükség. Azt meg kell jegyezni, hogy a talaj minősége a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítás során alapvetően nem romlik, ha szakszerű. Szakszerűtlen beavatkozás esetén azonban kedvezőtlenül változhatnak a tulajdonságai, sérülhet sokoldalú funkcióképessége. Ha pedig csökken a szervesanyag-készlet, akkor sajnos végeredményben veszélyeztetheti a növénytermesztést. Azért is kiemelten fontos a talaj védelme, mert a talajképződés rendkívül hosszú folyamat, évszázadokat, sőt, évezredeket is igénybe vehet. Mivel a talaj korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és ki van téve a talajpusztulási folyamatoknak, ezért jelentős törődést igényel.

A mezőgazdasági terhelések

Hazánk területének mintegy 50%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott, azaz elpusztult. A mező- és erdőgazdasági területeknek már a 60%-a veszélyeztetett a talajdegradáció által. De mi is az a talajdegradáció? Röviden a talaj romlása, de egyben tájdegradációt is jelentheti, mivel egy tájalkotó tényező megváltozása, esetleg csak igen lassú változása, a többi tájalkotó tényezőre is hat, és így a táj egészének megváltozásához vezet. A talajleromlás több tényezőből is állhat, többek között az alábbiak a főbb okozói:

  • Huzamos és egyoldalú használat (például monokultúra vagy egyes, ezt előidézni hajlamos növények; tartós kultúrák),
  • megfelelő trágyázás hiánya,
  • a talajszerkezet romlása (vízállás, talajtömörödés hatására),
  • szikesedés,
  • helytelen öntözés,
  • túlzott mértékű és tartós műtrágyázás és növényvédő szerek alkalmazása.

Egyre jobban csökkennek a mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok

2019-ben hazánkban a termőterület nagysága 7,3 millió hektárra volt tehető, ez a terület azonban körülbelül 5-7 ezer hektárral csökken évente, köszönhetően a települések és infrastruktúra folyamatos terjeszkedésének. A termőterület jelentős részét - 5,3 millió hektárt - a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület képezi. Talajainkat pedig olyan degradációs folyamatok veszélyeztetik, mint a savanyodás, szikesedés, a víz és szél okozta erózió, a szervesanyag csökkenése, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az egyik legkomolyabb nem más, mint a vízerózió, ami a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja, kiemelten a hegy- és dombvidéki tájainkon. De a szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentős, mivel 1,4 millió hektárt takar. De nagy figyelmet igényelne a talajtömörödés is, ami sajnos a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyik legnehezebben kivédhető károsító folyamata. Ez azért is probléma, mert a szántóterületek közel 60%-a erősen érzékeny a szerkezetromlásra és tömörödésre. 

A klímaváltozás adja az újabb pofonokat

Sajnos egyre ritkábbak azok a napok, amikor ne szembesülnénk a klímaváltozás hatásával és ne látnánk azt a világon. De az is elég, ha csak a pusztító árvizekre, erdőtüzekre vagy szélsőséges időjárási viszonyokra gondolunk. Ráadásul az átlaghőmérséklet emelkedése még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági veszteségeket.

Mik lehetnek a következmények?

Ha összeomlik a biológia rendszer a talajban, akkor egy állapot jön létre, ami tulajdonképpen visszafordíthatatlanná válik, és eltűnik a termőtalaj, valamint elsivatagosodhatnak a területek. A kutatók állítása pedig több, mint aggasztó: úgy vélik, hogyha a világon a jelen ütemben folytatódik a talajpusztulás, akkor gyakorlatilag 50 év múlva nem lesz termőföld.

Mit tehetünk?

Ha nagyobb munkálatokban és területben gondolkozunk, akkor olyan agrotechnikai eljárásokat szükségesek, amelyek a talajok vízbefogadó-képességét és vízkapacitását javítják, illetve a degradációs folyamatok – például talajerózió, bemosódás - kockázatát csökkentik. Így a gazdálkodás során felhasznált input anyagok hasznosulását és talajvízbe jutásának csökkentését szolgálja annak érdekében, hogy ne keletkezzen sem környezetterhelés sem gazdasági veszteség. Fontos lenne felkészíteni talajainkat a nagy vízbefogadóképességre és lényeges az is, hogy a talajainkban lévő vízkészletet minél tovább meg lehessen tartani. Ezt úgy érhetjük el, hogy folyamatosan ellenőrizzük talajok állapotát és probléma esetén minimális menetszámmal, talajkímélő és vízmegőrző művelést végzünk. Mindezeken kívül a növénytermesztést vagy a talajművelést érintő változtatásoknál az összes felmerülő tényezőt – talaj, éghajlat, felhasznált anyagok, technológia, gyomok, kártevők, terméshozamok – számításba kell venni. 

De akár mi magunk is sokat tehetünk a környezetünkben a talajok megóvás érdekében, hiszen nagyon nem mindegy, hogy például hogyan műveljük a földünket, miket ültetünk és hogyan. A lehető legjobb, amit tehetünk, hogy zöldtrágyázunk és próbálunk erőteljes gyökérzetű növényeket termeszteni – ez a defláció, tehát a szél pusztító hatása ellen véd. Arra is oda kell figyelnünk, hogy lehetőleg ne használjunk növényvédő szereket, de ha használunk is, akkor a vegyszermentes verziókat részesítsük előnyben. Ma már szerencsére számos hasznos trükk és környezetbarát megoldás is létezik, érdemes azokat alkalmazni. A tél közeledtével pedig ne sózzuk se a járdát, se az utakat, használjunk inkább például faforgácsot vagy más természetes anyagot, mellyel nem teszünk kárt a talajban. 

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben